Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
IV. Észak-Magyarország vízrajza - A) A Sajó vízrendszere
A Sajón Felsőzsolcán, a Bódván Szendrőnél mérik rendszeresen a víz hőmérsékletét. Az 1948—58. évek adatainak statisztikai feldolgozását a XXIV. táblázatban mutatjuk be. x A Sajón a jéglevonulás igen gyakran torlaszképződéssel jár, amely veszélyes árvizeket okoz. A Hernádon a jéglevonulás zavartalan. A jégjelenségekre vonatkozó megfigyelések eredményeit a XXV. táblázaton közöljük. XXV. táblázat Jégjárási adatok a Sajó vízrendszerében (1920—1950-es évek adatsora) A jégjelenségek időpontja VízÁllomás Jégmeg jelenés Beállás Felszakadás Jégeltűnés folyás legkorábban átlag legkorábban átlag átlag legkésőbben átlag legkésőbben Sajó Felsőzsolca XI. 18. XII. 14. XI. 25. XII. 22. II. 5. III. 19 II. 20. III. 2 Hernád Hidasnémeti XI. 14. XII. 12. XI. 29. XII. 25. II. 23. III. 26 III 3. III. 30 A jégjelenségek tartama, nap/ 03 Jeges időszakok Álló jég '03 M c/2 m tüO > _cű SOI A jég elmosódásának A folyó beállásának maximum maximum o3 p m > ö I tuO • CD '<D X co •r-s 03 05 < átlag átlag gyakorisága % Sajó Felsőzsolca 50 82 39 75 42 0 90 Hernád Hidasnémeti 63 117 48 95 45 0 17 b) A felszín alatti vizek 1. Talajvizek A felszín közeli talajvízben bővelkedő területek a Sajó és a vele a felszín alatti vizek szempontjából összefüggő Eger vízgyűjtőjén két különböző csoportba oszthatók: 1. A folyóvölgyek kavicsteraszai, hordalékkúpjai és jelenkori laza üledékterületei. 2. A hegységek lábainál fekvő vízvezető homok- és kavicsrétegeket tartalmazó területek. 122
