Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
4. A termőföldek és környezetük vízrendezése
4 A termőföldek és környezetük vízrendezése fenntartást igényelnek. Több ország példája is mutatja, hogy értékes és intenzíven hasznosított területeknél a felszíni víznyelőt gyakran használják. Többféle felszíni víznyelő és összefolyó létezik A megoldások közös jellemzői: a felszíni víz összegyűjtésére alkalmas mélyedés, a felszín fölé emelkedő beömlőnyílásokkal ellátott bevezető fej és a felszín alatti elvezető csőhálózat. Az összefolyót ezen kívül a víz helybetartására vagy a hordalék visszafogására alkalmas tározótérrel, esetleg iszapfogóval is ki lehet egészíteni. A felszíni víznyelők feltűnő színűek, hogy láthatók legyenek, ha ez nem lehetséges, minimum 2,5 m-es jelzőárboccal meg kell jelölni, helyüket. A felszíni víznyelőre példát a 25. ábrán láthatunk. A víz bevezetése a víznyelőbe a felszín fölé 0,5-0,6 m-re kiemelkedő, felül és oldalt vízbevezető nyílásokkal ellátott, 10-15 cm átmérőjű csövön történik A vízbevezető nyílások méretének döntő szerepe van a zavarmentes működésben. A helyesen kialakított bevezető cső legfelső része egy kb. 2 x2 ernes rozsdamentes fémhálóból vagy műanyaghálóból készült sapkából és perforált műanyag- csőből áll. A 0 2 cm lyukbőségnél kisebbnek már jelentős belépési ellenállása van, a nagyobb átmérőjű lyuk pedig olyan méretű uszadékot is beengedhet, amely öntisztulás útján az elvezető csőből már nem tud eltávozni a befogadóba. Az öntisztítás javítására léteznek olyan gyűjtőaknás változatok is, melyeknél a nagyobb vízsebesség érdekében a vízelvezetés aknából szivornyávai. tehát lökésszerűen, illetve szakaszosan történik 4 - részlet csctUakorüsi csomópont mm. 4,0 m 25. ábra. Példa a felszíni víznyelő kialakítására 4.3. Á íalajvízszint csökkentése felszínalatti vízrendezéssel A íalajvízszint csökkentés célja a talajtestben, pontosabban a talaj gravitációs pórusaiban lévő káros vízfeleslegek elvezetése. Mivel ez jellege szerint felszínalatti víz, ezért az elvezetésére szolgáló megoldást gyakran felszínalatti vízrendezésnek nevezik. Mint ahogy az 1. fejezetben szerepelt, ennek többféle módja (látható és eltakart létesítménye) lehet, például lecsapoló csatorna, mezőszerű talajcsövezés, szivárgó csatorna, mélykutas víztelenítés A különböző víztelenítési müveket gyakran kombinálva használjuk, de mindig figyelembe vesszük, hogy melyik mire alkalmas. A felszínalatti vízrendezésnél mindig létrejön egy víztömeg kiegyenlítődés. Általánosan elmondható, hogy minél nagyobb egy hálózat, annál nagyobb az egyes részei közötti víztömeg kiegyenlítődés. Ez fordítva is fennáll, vagyis minél kisebb például egy drénfürt, annái kisebb az összegyülekezési idő, s ennek következtében a nedvesség kiegyenlítődés és a tározódás is. Vagyis egy nagy hálózatban a drénvízhozam (drénvíz kifolyás) kiegyenlített, nem mutat nagy ingadozást, gyakorlatilag nincsenek csúcsok, viszont egy kis drénfürt eseté82 ©Phare Program HU -94.05
