Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
4. A termőföldek és környezetük vízrendezése
4. A termőföldek és környezetük vízrendezése ben ennek éppen a fordítottja áll fenn Tehát két teljesen azonos műszaki megoldásnál, ha a területek nagyságban különböznek, különbözőek lesznek a drénvízhozamok és a kifolyó vízmennyiségek is. Ha a drénhálózat egyes elemeit vizsgáljuk, úgymint belépő nyílás, szívó, gyűjtő, befogadó, ugyanez a jelenség áll fenn Belátható, hogy minden egyes elemet — ösz- szegyülekezési időtől, vagyis a csapadékterheléstöl és tározódástól függően — más-más mértékadó vízhozamra kell méretezni 4.3.1. Lecsapoló csatorna A lecsapoló csatornák formailag a belvízelvezető csatornákhoz hasonlatosak, ámde funkciójuk lényegesen különböző, mert a lecsapoló csatorna magából a talajból (a talaj pórusaiból), a belvízcsatorna pedig a felszínről vezeti el a karos víztöbbletet Ezért a lecsapoló csatornát jó vízvezető képességű taiajvizes talajoknál, mint például lápterületeken használjuk, a belvízcsatornát viszont a belvizes helyeken üzemeltetjük A hazai lapok (vizenyős területek) kiterjedése az ország egy százalékát teszik ki, azaz 93 ezer hektárt. Ezen biológiai szempontból értékes területek egy részén is szükség van a vízgazdálkodási folyamatok szabályozására, például vizenyős terület vízellátására, vagy nedves periódusban a víztöbbletek elvezetésére A lápok sajátossága, hogy a bennük zajló folyamatok nagyon vízérzékenyek. Amennyiben gyorsan történik a víztelenítés, a szerves anyag gyorsan oxidálódik (esetleg öngyulladás is lehet). Az oxidálódott anyag (kotu) talaj- biológiai tevékenység által humifikálódik, amihez idő kell. Ha a kotuképződés túl nagy a gyors víztelenítés miatt, akkor a képződött kotut a szél el fújj a. Ez a szerves anyag veszteségen túl még környezetszennyezést is okoz. Ezt a folyamatot ismerve, a lápokon mindig stabil vízviszonyokat állítunk elő a vízszintek tartásával, illetve kis ingadozással A lecsapoló csatornák tervezésénél több, egymással kapcsolatban lévő jellemzőt kell meghatározni A legfontosabbak a csatornamélység, a szívótávolság vagy hatótávolság, a depressziós görbe magassága, az elvezetési intenzitás, továbbá a rézsűhajlás. A lecsapolás szivárgashidrauiikai folyamatát permanens és nempermanens állapot feltételezésével vizsgálhatjuk. A lecsapoló csatornák meretezesét általában és a jegyzetben is. a permanens, vagyis az időben állandó hidraulikai feltételek figyelembevételével számítjuk A hidraulikai számítás jellemzőit a 26. ábra mutatja. E szerint latható, hogy a lecsapoló csatorna a vízzáró rétegig ér, a víztelenítési intenzitás q, a talajtest szivárgási tényezője pedig k. q elvezetési intenzitás y \ i : mummiimwiuiwum leszivasi vagy depressziós görbe imuáutuumlminiijui nyilt _____ i /lecsapoló csat k k - 0 vagy ^ Oil m/d 26. ábra. A lecsapoló csatornák jellemzői ©Phare Program HU 94.05 83
