Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
4. A termőföldek és környezetük vízrendezése
4. A termőföldek és környezetük vízrendezése 4. A termőföldek és környezetük vízrendezése 4.1. A vízrendezési munkák kapcsolati rendszere A hazai értelmezés szerint a termőföld es a mezőgazdasági környezet szorosan ösz- szetartozó fogalmak. A mezőgazdaság, korábbi elnevezés szerint a földművelés szavunk a latin agnkultura kifejezésből az ager és cultura, vagyis a. föld és művelés szavakból származik Az eredeti szóösszetételből felismerhető, hogy e tevékenység a használatba vett környezet, nevezetesen az egész nem települési élő környezet művelését és gondozását foglalja magába. A fejlődési tendenciák szerint a földművelés fogalmába mindinkább beletartoznak a környezeti elemek (a talaj, a víz, az élővilág es a gazdálkodó ember), a mezőgazdaságilag müveit táj, a városi, falusi kiskert a maga dísz- és haszonnövényeivel es a gazdasági hasznosításon kívüli földterület is a maga természetes élővilágával. Egyre inkább a civilizáció fejlettségi mutatójává válik, hogy egy társadalom mennyi figyelmet szentel a tajfenntartásra, a természetgazdálkodásra, és milyen módon műveli és ápolja az általa birtokolt földterületeket. A fejlettséget tehát mindinkább a táj kulturáltsága, az elmaradottságot pedig a földművelésnek csupán élelmiszer termelésre való szűkítése jelenti. A jegyzet e reszeben a mező- gazdasági területek, beleertve a termőföldeket es környezetüket, vizrendezesi feladataival foglalkozunk A földműveléssel kapcsolatos, röviden agronómiái vízrendezések, méretben és minőségükben térnek el a belvízrendezési feladatoktól. Míg az utóbbiak nagy területeken a vonalak menti (csatornák) és a pontszerű művek (műtárgyak, szivattyútelepek) létesítésére és üzemére vonatkoznak, az agronómiái vízrendezések a termőföld egyedi hasznosítását szolgálják azzal, hogy a földhasználatnak megfelelően javítják a vízgazdálkodási viszonyokat. A termőföldek és környezetük vízrendezése a következő részfeladatok, illetve tevékenységek kombinációjából áll: a) gazdálkodási, szervezési feladatok, b) agrotechnikai, települési, természetvédelmi, környezetvédelmi stb tevékenységek, c) mérnöki (műszaki) tevékenységek Az egyes feladatok egymást kiegészítve alkotják a társadalmi, gazdasági és természeti környezettel harmonizáló megoldást. Különösen nagy jelentősége van a vízrendezésben az első két tényezőnek, mert ezek ún. szelíd és környezetkímélő beavatkozási módok Mivel még a terület hasznosításhoz is szorosan kapcsolódnak, segíthetik a fenntartható fejlődés elvének jobb érvényesülését A műszaki módszerek erőteljesebb beavatkozások, de megfelelő kombinációban ugyanúgy szolgálhatják a környezet védelmét, mint a kombináció másik két eleme. A különböző szakterületek egymásrautaltságát szemléletesen kifejezi az erózióvéde- lem példája. A sikeresen végzett erózióvédelmi munkákra az a jellemző, hogy azt a legmagasabb részeken az erdészek kezdik, majd az alacsonyabb és enyhébb lejtőkön a mezőgazdászok folytatják, s végül a síkságon és a vízfolyások mentén a műszakiak fejezik be. Vagyis minden módszernek megvan a mással nem helyettesíthető maga szerepe, ezek együttesen alkotnak egy egészet, az egyik vagy másik kizárólagos favorizálása hátrányokat okoz a természeti erőforrások hasznosításában. Gazdálkodási, szervezési feladatok és a vízrendezés kapcsolata A gazdálkodási és a szervezési feladatok erősen hatnak a vízrendezésre A feladatokból adódóan nem mindig teljesíthető, az adottságokhoz való igazodás elve Amennyiben ©Phare Program MU-94.05 71
