Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés kénti mázolása, esetleg aktív (elektromos) korrózióvédelme, a mozgó szerkezeteknek pedig zsírozása szükséges. 3,7, Vízelvezetési létesítmények üzemeltetése belvízvédekezésnél A belvízrendezési müvek (csatornák, műtárgyak) nem a várható legnagyobb vízterhelésre, hanem egy hidrológiai és gazdaságossági számítások alapján meghatározott mértékadó helyzetre készülnek, ezért mindig fel kell készülni az ezt meghaladó rendkívüli belvizek elhárítására is. A belvízvédekezés a mértékadó helyzetet megközelítő vagy azt meghaladó hidrológiai viszonyok között végzett operatív üzemelési tevékenység. Célja a belvízi elöntések okozta károk és a védekezési ráfordítási költségek összegének minimalizálása. A belvízzel összefüggésben két ío időszak különíthető el: 1. Belvízmentes időszakban feladat a belvíz megfelelő levezetéséhez szükséges műszaki, szervezési és igazgatási teendők ellátása, a rendkívüli helyzetre való felkészülés. Például ilyenek: vízrendezési müvek fejlesztése, műszaki tervezés, adatszolgáltatás, karbantartás, készenléti állapot biztosítása. 2. Belvizes időszakban előre elkészített szabályzat szerint a belvíz-védekezési feladatok ellátása, azaz a készültségi fokozatnak megfelelő aktív védekezés. Például ilyenek: készenléti fokozatok elrendelése, a figyelőszolgálatok működtetése, tiltok és zsilipek, továbbá szivattyúk kezelése, vízkormányzás végzése. 3.7.1. Belvíz-védekezési teendők a készenlét előtt A védekezésre való felkészülés időszakában készül el a több munkarészből álló belvíz-védekezési terv. Ennek nyilvántartás jellegű részei a következők — műszaki leírás, — általános helyszínrajz, — részletes helyszínrajzok, — főcsatornák hossz-szelvényei, — csatorna-kimutatások, — szivattyútelepek kimutatása, — zsilipek és tiltok kimutatása. A belvíz-védekezési munkák végrehajtására vonatkozó munkarészek: a) Az üzemi leírás a belvízrendszerek működésének rövid, szabatos ismertetését, a szivaty- tyútelepek beindítására, a zsilipek és tiltok kezelésére vonatkozó utasításokat, a belvízvisszatartási és a tározási lehetősegeket, a lokalizáló vonalakat, a gyakran víz alá kerülő és a hosszabb ideig elborított területeket és a csatornákból esetleg kilépő vizek elvezetési módját tartalmazza. b) A vízlevezetési, a vízvisszatartási és -tárolási terv a feladatot 1:10 000 vagy 1:100 000 méretarányú vonalas vázlat alakjaban tartalmazza. c) A kiürítési (visszatelepítési) és mentési tervek — az azonos jellegű árvízvédelmi tervekhez hasonlóan — az igazgatóság adatszolgáltatására támaszkodva, a megfelelő önkormányzatok rendkívüli helyzetben szükséges feladatait tartalmazzák 3.7.2. A belvízvédekezés szervezeti felépítése A védekezés feladataival az árvíz- és belvízvédekezésről szók) 10/1997. (VIII. 17.) KHVM rendelet foglalkozik. A belvízvédelem előírásait az Országos Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szabályzat határozza meg. A legnagyobb műszaki felkészültséget igénylő feladatokat az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ) különlegesen kiképzett és felszerelt osztagai végzik. 64 ©Phare Program HU-94.05
