Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés 3. példa. A fajlagos vízhozam meghatározása összefüggések alapján Adott a 13. ábra (lásd hátrább) szerinti legelő és a víztelenítésére tervezett csatornahálózat. Ezen összesen hét szelvényt kívánunk méretezni. Példaképpen határozzuk meg az 1. és a 2. szelvényekhez tartozó í, összegyülekezési időket, majd a mértékadó csapadékot, a lefolyási tényezőt, r tározási időt és ezek alapján a mértékadó fajlagos vízhozamot! A hosszadatokat a helyszínrajzon kívül a 10. ábrán látható próba hosszszelvények tartalmazzák. Összegyülekezési idő meghatározása: Az 1 km-nél rövidebb csatornahosszaknál t, = 1 óra, a 8 km-nél hosszabbaknál t, = 24 óra, a köztes hosszaknál pedig lineáris interpolálással számoljuk a í, összegyülekezési időt. AzLi hosszat az 1. csatorna 1-3 szelvényeinek távolsága (4,50 km) és az 1.1. csatorna hosszának (2,68 km) összege adja, azaz L\= 7,18 km. A t, értékeit, interpolálva az 1 és 24 óra között kapjuk, 6= 3 • 7,18 = 21,5 h és í2= 3 ■ 2,68 = 8,0 h. A mértékadó csapadékok számítása: Határozzuk meg a 10%-os valószínűségű, t, időtartamú mértékadó /, csapadékintenzitás értékeket, valamint a h, csapadékösszegeket! A számítást az (5) képlettel végezzük el, melynek függvényállandóit a / /. táblázatból nézzük ki i\ = a -t = 34,5 • 21,5 7 = 3,24 mm/ h, azazh\ = 69,5 mm, és i2 = 6,98 mm/h azaz h2 = 55,7 mm. A lefolyási tényező meghatározása: Az a értékét a 12. táblázat alapján határozzuk meg, figyelembe véve, hogy a vízgyűjtőn a talaj agyagos vályog, továbbá, hogy az átlagos talajvízmélység (H) 2,0-3,0 m között változik. A 12. táblázatból kiolvasható, hogy nyári (tenyészidőszak) esetén az a = 0,12. A 10%-os valószínűségű q, mértékadó fajlagos vízhozam: A számítást a (4) képlettel végezzük el. A tározási és levonulási időt a tenyészidőszakban t = 1,0 napnak vesszük fel. ©Phare Program HU-94.05 49 Az előzőek alapján a fajlagos vízhozam számításának lépéseit röviden a következőképpen foglalhatjuk össze: —az a lefolyási tényező meghatározása, —az összegyülekezési időnek, a mértékadó csapadék időtartaméinak (t) kiszámítása, —a mértékadó csapadékintenzitás (i) kiszámítása, —a tározási és levonulási vagy levezetési idő (t) felvétele, majd —a meghatározott adatokból a q számítása. 2. példa. A fajlagos vízhozam számítása segédlet alapján Egy kisebbéi = 3,3 ha nagyságú ültetvény jellegű területen egy mélyedés található, melynek közepére felszíni víznyelőket tervezünk. A talajvíz a tenyészidőszakban általában 1,0-2,0 m között van. A terület fizikai talajfélesége agyag. A kiindulási adatok szerint a csapadék összegyülekezési ideje t = 6 óra, azaz 0,25 nap és a mélyedésben a víz megengedhető tározási és levonulási ideje, t= 0,5 nap Határozzuk meg az A] = 3,3 ha nagyságú vízgyűjtő 20%-os valószínűségű fajlagos vízhozamát! Megoldás: A vizsgált vízgyűjtő viszonylag kis terület. Ilyen esetben egy-egy helyi nagycsapadék a mértékadó, amelynek „szezonja" a nyári tenyészidőszak. A számítást ennek megfelelő adatokkal végezhetjük el. A 12. ábra alapján a t = 0,25 nap értékhez h = 31 mm csapadékösszeg tartozik. Ugyanezt az eredményt adja a (6) képlet is t = 6 óra értékhez. A 12. táblázat szerint a lefolyási tényező a= 0,18. A fajlagos vízhozam a (4) szerint