Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)

3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés

3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés

3.5. A vízelvezető hálózat hidraulikai méretezése

A csatornák hidraulikai méretezésének célja, hogy meghatározzuk a csatornák keresztszelvényét, a vízmélységet és a hossz-szelvény segítségével a vízfelszínt és a fenékvonalat, azaz a csatorna teljes hosszában a levonulási vízmélységet. A méretezést csak az ún. jellemző szelvényekre kell elvégezni. A hidraulikai méretezés lépései a kővetkezők:

a) a jellemző csatornaszelvények kijelölése a méretezési vázlaton,

b) a jellemző szelvényekhez tartozó részvízgyűjtők lehatárolása és nagyságuk megállapítása,

c) a jellemző szelvények mértékadó vízhozamának számítása,

d) a mintakeresztszelvények ter\>ezése és a szelvények hidraulikai méretezése,

e) a méretezett hossz-szelvény(ek) tervezése.

3.5. í. Méretezési vázlat készítése

A méretezési vázlat készítését a méretezendő hálózat lerajzolásával kezdjük. A vázlaton kijelöljük a méretezendő szelvényeket (sorszámmal látjuk el azokat). Méretezésére célszerűen a következő szelvényeket kell kijelölni:

—a torkolati szelvényeket,

— az egyes betorkolló csatornák fölötti szelvényeket,

— a vízfelszín esésváltásnál és a keresztszelvény-változásnál lévő szelvényeket,

—a hosszú szakaszok egy-egy közbenső szelvényét.

Példát a méretezési vázlatra, a rész vízgyűjtők meghatározására és a jellemző kereszt- szelvények helyére a 13. ábra mutat. Az ábrán hét szelvényt jelöltünk ki, ezekhez meghatároztuk a vízgyűjtő terület nagyságát. A vízválasztók berajzolása sík terepen többnyire egyenes vonalakkal történik, annak feltételezésével, hogy a víz a legközelebbi csatornába fog bejutni. Lejtős, illetve változatos területen a magassági viszonyok figyelembevételével kell a vízválasztókat megszerkeszteni. A rajzra fel kell írni a részvízgyűjtő területek nagyságát, melyek milliméterpausz segítségével, planimetrálással vagy elemi területekre bontással határozhatók meg.

A részvízgyűjtők ismeretében számítható az egyes szelvényekhez tartozó vízgyűjtőnagyság, amelyeket a 13. ábrán szereplő méretezési vázlaton szelvényenként fel is tüntettük. Az egyes szelvények vízhozama a

Qm=9m-* (7)

képlettel számolható, ahol

Qm — a csatomaszelvény mértékadó vízhozama, 1/s vagy m7s; qm— a szelvényhez tartozó mértékadó fajlagos vízhozam, 1/s-km2 vagy 1/s-ha;

A — a szelvényhez tartozó vízgyűjtő nagysága, km2 vagy ha

A szelvények vízhozamát a fajlagos vízhozamon kívül befolyásolhatja az ún. tranzitvíz (Oh) (pl. a máshonnan érkező települési, ipari stb. víz), ha van ilyen. Ebben az esetben Qm + Q* •

3.5.2. Mintakeresztszelvények megválasztása

A csatornák kereszt- és hossz-szelvényének meghatározása egymáshoz kapcsolódó feladat. A keresztszelvények mérete, mint ahogy az a próba hossz-szelvény tervezésénél is látható, a csatorna mentén a tereptől függően változik, az alakja azonban (fenékszélessége és rézsűhajlása) állandó. A szelvények geometriai alakját a mintakeresztszelvényeken, a vízmélységeket (a vízszint és a fenékvonalat) pedig a hossz-szelvényen ábrázoljuk.

50

©Phan: Program HU-94.05