Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés A gyakorlatban sokszor olyan egyszerűsítéssel élünk, hogy a csapadék összegyüle- kezési idejét, azaz a mértékadó csapadék időtartamát (/) igen egyszerű módon, a csatornahálózat hosszának arányában választjuk meg. Például a t értéket csatornahossz arányában 1- 24 óra között becsléssel vesszük fel. Az 1 km-nél rövidebb csatornahossznál t = 1 óra és a 8 km vagy ennél hosszabb csatornával rendelkező szelvénynél / = 24 óra összegyülekezési időt veszünk számításba. Az 1 és 8 km közötti csatornahosszakhoz pedig interpolálással számítjuk a t összegyülekezési időt Az egyszerűsítéshez az adja az alapot, hogy a különböző vizsgálatok szerint az Alföldön a kis vízgyűjtők (táblák, tömbök) mértékadó lefolyása az 1-3 órás úti. rövid időtartamú csapadékokból keletkezik. Tf tárázási és levezetési idő A számításokhoz a csapadék terepen való összegyülekezési idején (t) kívül szükség van a T— T\ + Ti összegre, ahol a Ti tározási és a Ti levezetési vagy levonulási idő. A Ti tározási idő meghatározására általános esetben használhatjuk a szabványos értékeket, melyek síkvidéki szántóföldi területeken télvégi-tavaszi időszakban A ^ 7,0 nap, nyári (tenyész-) időszakban T\< 0,5 nap, őszi (betakarítási) időszakban Ti< 2,0 nap. A Ti levezetési vagy levonulási idő a tározó hely térfogatától, a csatornában való vízmozgás sebességéből, valamint a megtett úthosszból számítható. Mivel az árhullámok levonulásának kiszámítása eléggé bonyolult feladat, gyakran itt is megelégszünk a becsléssel és a Ti értékét 0,5-5 nap között választjuk meg a csatornák és az átemelő szivattyútelepek hidraulikai teljesítőképességének függvényében. A legszigorúbb értékek tenyészidőszakban vannak, ilyenkor egy-egy szántóföldi táblánál a T= Ti +r2 összegét 1 napnak, azaz 24 órának vesszük, ültetvényeknél vagy más értékesebb kultúráknál pedig r= 0,5 napnak Grafikus megoldás A 12. ábra segítségével a különböző évszakok 20%-os valószínűségű (5 éves visszatérési idejű) csapadék értékeit lehet meghatározni. Az ábra a nyári csapadékokra ugyanazt az értéket adja, mint a (5) és (6) képletek. Az ábráról leolvasott értéknek a (4) képletbe való behelyettesítésével a q, fajlagos vízhozam 20%-os értékét kaphatjuk meg. 12. ábra. A 20%-os előfordulási valószínűségű 0,5-20 nap időtartamú csapadékösszegek 48 ©Phare Program HU-94.05
