Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés na olyan, hogy minden táblacsatorna vizét más érdekek károsítása nélkül és szabályozottan képes továbbvezetni a befogadóba; a befogadó pedig minden esetben, ha szükséges átemelő műtárgy segítségével is, képes továbbítani a vizet az elvezető vízfolyásba. Követelmény továbbá, hogy a csatornák a terület hasznosítását lehetőség szerint ne zavarják, a földmunka (költségek) szempontjából kedvezőek legyenek, jól illeszkedjenek a természeti formációkhoz és a birtok viszonyokhoz stb. A felsorolt elvek és követelmények teljes betartására ritkán van lehetőség, mindig valamilyen kompromisszumra van szükség, s ennek kialakításában mutatkozhat meg a szakemberek felkészültsége, tehetsége. A terület hasznosítását akkor zavarja a legkevésbé a csatorna, ha egyéb vonalas létesítmény mellé vagy azzal együtt készül. Ilyenek az utak és a mezővédő erdősávok és a birtokhatárok. A probléma abból adódik, hogy ezek a "vonalak" nem a csatornák szempontjából kedvező mélyedésekben húzódnak, sőt az utak inkább a magaspontokat összekötve haladnak. A vízrendezési beavatkozások a tájképi és a tájrendezési igényeknek akkor felelnek meg a legjobban, ha nem szögletes mértani alakzatúak, hanem a természetes formációkat követik. Ezért a csatornák vonalazásánál, amennyire azt a mértani alakzatú birtokhatárok engedik, a természetes partvonal-vezetésre kell törekedni. (Itt kell megemlíteni, hogy a birtokhatárok akár a múltban, jelenleg sem a természetes határvonalakat követik.) A csatornák vonalvezetéséhez a következő iránymutatások adhatók. Befogadó csatornák. A befogadó csatornák lehetőleg a mélyedések összekötésével vagy a mélyvonulatokban a terep esésével egyezően haladjanak és így a vizet a lehető legrövidebben vezessék a fobefogadóba. E csatorna nyomvonala térhet el viszonylag legjobban a szabályossági követelményektől. Azonban e csatornák is igazodjanak a közlekedési hálózathoz, tehát műúttal vagy vasúttal párhuzamosan vagy arra merőlegesen haladjanak, hogy túlzottan ne akadályozzák szabályosabb művelési egységek kialakítását. A befogadó vizének vízfolyásba vagy főcsatornába (recipiensekbe) továbbítása történhet szabályozó zsilippel gravitációsan vagy — árvédelmi töltéssel határolt befogadó esetén — szivattyúzással. Gyűjtőcsatornák. A gyűjtőcsatornák a táblacsatornák, vagy sűrűbb kiépítés esetén a táblák felszíni vizét fogadják be és vezetik a befogadóba. Az egyes befogadó csatornához tartozó gyűjtőcsatornák általában egymással párhuzamosak. E csatornák esetén törekedni kell a szabályos vonalvezetésre, a lehetőleg derékszögű törésekre és csatlakoztatásokra. A gyűjtőcsatornák — ellentétben a befogadó csatornákkal — általában a terep esésvonalára közel merőlegesek, s a közlekedési hálózattal párhuzamos nyomvonalon haladnak. Táblacsatornák. A táblacsatomák két tábla vagy két tulajdon határán húzódó csatornák, amelyek termőföld víztelenítését szolgáló művek vizét és a táblák felszínéről érkező vizeket fogadják be. A táblacsatomák a mezőgazdasági művelési egységekhez, valamint a meglévő közlekedési hálózathoz igazodnak. Tehát vonalvezetésük szabályos és a mezőgazdasági úthálózattal azonos nyomvonalon haladnak, vagyis a táblacsatorna mellett általában földút is van. A táblacsatornákhoz kapcsolódnak a kisebb művelési egységek (egyéni gazdaságok) felszíni vízelvezetését biztosító egyedi művek. Ezeket a termőhely sajátosságainak megfelelően a gazdálkodók maguk alakítják ki, sokszor ideiglenes jelleggel. Ezek tervezésével a jegyzetben nem foglalkozunk. A helyszínrajzon a csatornákat számozni és szelvényezni célszerű. A befogadókat egyjegyű, a gyűjtőcsatornákat kétjegyű és a táblacsatornákat háromjegyű decimális számmal látjuk el. A csatornák szelvényezését a befogadótól kezdjük és rendszerint kilométerenkénti jelölést használunk, de a végszelvényt mindig ellátjuk szelvényszámmal. A leírtakat a mellékelt helyszínrajzi példák szemléltetik. A helyszínrajzi vonalvezetés megoldására tekintsük a 7., 8. és 9. ábrákat példaképpen! A 7. ábrán olyan vonalvezetési megoldás látható, amely nagyon jól illeszkedik a terep mélyvonulataihoz. Hátrányának mondható, hogy kedvezőtlen egy később kialakításra 36 ©Phare Program HU-94.05
