Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés függően azonosnak látszhat). Az értelmezéshez általában szükség van helyszíni bejárásra is, amit a felvétel készítéssel közel egy időben kell elvégezni Ezt ún. referencia adatgyűjtésnek nevezzük. Belvízmentes időszakban készült légifényképekről megállapítható a csatornák állapota, a fenntartásukhoz szükséges padkák és járóutak megléte, a csatornákból kikerült főid deponálása, a mérőműtárgyak megléte, az esetleges iszaplerakódások. Belvizes időszakban készült felvételeken megfigyelhetők a vízállásos, túlnedvesedett és a vízkárt szenvedett területek. Látható a csatornák teltsége, esetleg a műtárgyak vissza- duzzasztása. Többnapos időközben fényképezve követhető a belvíz összegyülekezése és a levezetés folyamata. A belvízfoltok alakulásából számítható a levezetendő belvízmennyiség. Belvízfoltok fényképeinek interpretálásakor meg kell vizsgálni a megvilágítási viszonyokat is. A visszatükröződő, csillogó napfény egyértelműen vízfelület jelenlétére utal. Ha a vízen világos, fényes égbolt vagy megvilágított fehér felhők tükröződnek vissza, akkor a belvízfolt környezeténél világosabb színű. Sötét égbolt vagy visszatükröződő sötét felhők esetén a belvízfoltok a környezetüknél sötétebbek. Sekély foltoknál érvényesülhet a vízen keresztül a talaj színe. A foltokban lévő lebegőanyag-tartalom, esetleg algák jelentősen befolyásolják a foltok tónusát. Meg kell különböztetni a vízfoltokat az erodált talajfelszíntől is. Az erodált talajfelszín szinte mindig világosabb a környezeténél. A vizállásos területeket általában elvizenyősödött vagy túlnedvesedett területsáv övezi. Vízborítás vagy túlnedvesedés hatására a növényzet kipusztul, ritkul vagy kevésbé sűrűsödik, elsatnyul, fejlődésben visszamarad. Ezek a jelenségek a belvíz levonulása után jelentkeznek és tartósan megmaradnak. A növényzet károsodását nem mindig a belvíz okozza. Előfordulhat, hogy a légifényképen látható egyes, környezettől eltérő folterózió, defláció, műtrágya-túladagolás vagy műtrágyázásból kimaradt területfolt, az előző kaszálások boglyáinak helye, esetleg a talajművelésből kimaradt területrész. A belvizes jelenségekhez hasonló képet mutatnak a szikes területek. Általában a szikes területek jellegzetes fehér színű márványos rajzolatukkal megkülönböztethetők a vízállásos területektől, de mint említettük, a víz is lehet egészen világos színű és akkor csak a rajzolat hiánya utal az összefüggő vízfelületre. A vízrendezés tervezéséhez szükséges összes adat nagy része közvetlenül vagy műszeres feldolgozással közvetve leolvasható a légifényképekröl. Különösen sztereoképpáron látható a domborzat, a mélyvonulatok elhelyezkedése, a meglévő vízfolyás és árokhálózat. Egyértelműen megmutatkozik a mezőgazdasági táblaszerkezet és a terület hasznosításának módja, a művelési ág. Megfigyelhetők az egyéb vonalas létesítmények helyei, hogy hol húzódnak vezetékek vagy kábelfektetéshez kiemelt és visszatöltött munkaárkok. Ezenkívül interpretálással a talaj szerkezetére, a lefolyást és összegyülekezést befolyásoló adottságokra, a növényzet mennyiségére és minőségére, az erózió és defláció helyére és mértékére, a várható hordalék lemosódásokra is lehet következtetni. 3.2. A felszíni vízelvezető csatornahálózat helyszínrajza 3.2.1. A csatornák vonalvezetése A felszíni vízelvezető csatornákra, funkciójuktól és elhelyezkedésüktől függően, a következő elnevezéseket használjuk: — befogadó, — gyűjtőcsatorna, — táblacsatorna. A fábíacsatomáknál alacsonyabb rendűek a művelési egységeket víztelenítő barázda árkok és csatornák. A hálózat részei lehetnek még a csőátereszek, a zsilipek, a torkolati bevezető műtárgyak, az átemelők, az összekötő vagy árapasztó csatornák, a szivárgóárkok . A csatornák műszakilag akkor jók, ha jól megfelelnek fő funkciójuknak, azaz a káros vizeket képesek elvezetni; vagyis a táblacsatorna nevének megfelelően olyan, hogy barázda árkok és csatornák, továbbá céldrének és meződrének segítségével vagy azok nélkül, összegyűjti és elvezeti a termőföldön időszakosan jelentkező káros vizeket; a gyűjtöcsator© Phare Program HU-94.05 35
