Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
2. A hazai síkvidéki vízrendezés fejlődéstörténete
2. A hazai síkvidéki vízrendezés fejlődéstörténete területeken a kétnyomásos gazdálkodás (fele ugar, fele gabona) is kivételnek számított. A kimerült földeket egyszerűen újakkal váltották fel, amíg volt alkalmas terület A század közepén megindult a termelőerők viszonylagos fejlődése. A sűrűn lakott északi országrészből, a kisebb adóterhek miatt is, a lakosság a néptelen vidékekre költözött. A betelepítésekkel mind nagyobb szerepet kaptak a műszaki munkák: a területek felmérése, felosztása, a vizek levezetése és a területek lecsapolása. A mocsarak lecsapolása az uralkodó érdekeit is szolgálta, mert ezek egyben az adóalap növelését is jelentették. A mocsárvilág meghódításáért azonban a tulajdonosok mellett a műszakiak is sokat tettek. Ekkor dolgozott például Mikoviny Sámuel (1700-1750), aki forradalmasította és hosszú időre befolyásolta a magyar térképészetet. Egyik legfontosabb munkája a Noíitia Hungáriáé Novae hisíorico geographica (Magyarország történeti földrajza). Mikoviny kezéből több mint félezer munka került ki, melyből háromszáz a térképek száma, de sok jelentős lecsapolási munkát is végzett. Alkotásaiból megismerhető a töröktől felszabadult ország helytörténeti, vízrajzi, bányászati, közigazgatási arculata. Segítségükkel általánosítható áttekintést lehet kapni az ökológiai adottságok változásáról, az ember tájalakító szerepéről. Tevékenysége alapján Mikovinyt, a tájépítészek egyik legnagyobb hatású elődjükként tisztelik. Az ártéri- és fok-gazdálkodás A vizenyős tájakon közel két évszázados időszakot ölel fel az ártéri gazdálkodás időszaka. Ennek alapelve az volt, hogy az ember megélhetéséhez felhasználta a növény- és állatvilág adta lehetőségeket, de még az árvizeket is szolgálatába állította azzal, hogy alkalmazkodott azokhoz. A települések a helyi magaslatokon helyezkedtek el, s földművelést, állattartást is csak ott folytattak, az ártereken pedig szervezett fok-gazdálkodás folyt. A fo- íyókból ág-folyások és erek szakadtak ki, amelyeken árvíz idején a víz a távolabbi ártérbe jutott, majd az árhullám levonulása után ezeken a medreken jutott vissza a víz a vízfolyásba Közben a víz elöntötte a nádasokat, a halászó mélyedéseket, tavakat, sőt megöntözte a réteket és legelőket is. (Ez utóbbi nem mindig volt előnyös, mert élőhelyet adott a törpe iszapcsigának, az állatok súlyos megbetegedését okozó májmétely gazdaállatának. Ma is ez az oka, hogy a hullámterekben nem folytatható legeltetés.) A lakosság a víz mozgásának elősegítésére, jövedelmének növelésére mesterséges fokokat (csatornákat) is ásott, hogy kiszámíthatóbbá tegye a vízgazdálkodást. Megélhetéshez egyrészt a nádasok hasznosítása, másrészt pedig a vadon termő növények hasznosításából, továbbá a vadászatból származott jövedelem. Később a legfőbb kereseti ág a halászat lett, melyet a külteijes állattartás egészített ki, majd később a földművelés is. A fok-gazdálkodást folytatók nem segítették elő a Duna és mellékfolyóinak szabályozását. Az ártéri gazdálkodást sokáig életben tartotta, hogy a lakosság csekély számban emelkedett. Az életforma megszüntetése miatt, máig is tanulságos ahogy a Sárköz lakói tiltakoztak, amikor 1774-ben töltésépítésekre került sor. A faluközösségek, felvilágosítás és minden fejlődéssel kecsegtető példák ellenére is ragaszkodtak életmódjukhoz, nem bíztak abban, hogy a vizek szabályozása és az intenzív földművelés a korábbi jövedelmeiket biztosíthatja. Ma ez a táj Szekszárd vonzáskörzete, s ezen a területeken található Gemenc is a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A lakosság időközbeni megduplázódása önmagában is az ártéri gazdálkodás válságához vezetett, melynek orvoslása, illetve a válság kezelése további lökést adott az árvizek elleni munkák, majd később a belvízrendezés kibontakozásának. A szervezett árvízvédelmi munkák megindulása A hazai vízi munkálatok megindulásának idején a célkitűzés az volt, hogy területeket hódítsanak el a víztől a szántóföldi művelés számára (vízszabályozások, lecsapolások). Ezeket a munkákat kezdetben egymástól elkülönülve és egyedileg végezték ©Phare Program HU-94.05 27
