Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
1. Általános fogalmak és meghatározások
1. Általános fogalmak és meghatározások 6. táblázat. A tenyészidőszak felosztása Fejlődési periódus (fenofázis), agrotechnikai müveiét megnevezése Index időszak, (hónap,dekád) A vegetáció kezdete (1) április I. dekád A vetés ideje (2) március II. dekád - május II. dekád A szárbainduiás kezdete (3) április II. dekád - május III. dekád A bokrosodás, a virágzás kezdete (4) június I. dekád - július III. dekád Nyári aratási időszak (5) június II. dekád - július III. dekád Őszi aratási, betakarítási időszak (6) szeptember I dekád - október III. dekád. Talajelőkészítés, talaj munkák (7) szeptember I dekád - október III. dekád 1.4.3. Környezetvédelmi és tájrendezési alapfogalmak Az ókortól napjainkig elmondhatjuk, hogy a vízrendezési munkákat az ember a mindenkori tájhasználati érdekeinek megfelelően végezte, e szerint történt a területek lecsa- polása, a víz elvezetése vagy tározása. A természetátalakító munkákat kezdetben a földművelés érdekében végezték, de az általános felfogás erről árnyaltabb volt mint, ahogy azt a ma embere gondolná. Az agrárium fogalmába, az élelmiszertermelésen kívül mindig beletartozott az lakhelyen kívüli egész elő környezet művelése és gondozása is A kifejezés a latin ager és cultura, vagyis a föld és művelés szavakból származik Az agrárium fogalmába ma is beletartozik a mezőgazdasagi termelésbe bevont táj (a talaj, a víz, az élővilág és a gazdálkodó ember), a gazdasági hasznosításon kívüli földterület a maga élővilágával, a városi, falusi kiskert a maga dísz- es haszonnövényeivel. A civilizáció fejlettségi mutatója, hogy egy társadalom mennyi figyelmet szentel a tájfenntartásra, a természetgazdálkodásra, milyen gondosan műveli meg és ápolja az általa birtokolt földterületeket. A fejlettség mutatója a környezetkultúra és az elmaradottságé pedig az agránumnak csupán élelmiszer termelésre való szűkítése. Mindezek miatt a vízrendezés és tájrendezés között szoros összefüggés van, egyik a másik integráns részenek tekinthető Integrált vízrendezés. A vízrendezés változását más társtudományi ismeretek érvényesítésének szükségessége mutatja legjobban. Gyakori tapasztalat, hogy a vízrendezés és környezetvédelem nem külön-külön működnek, hanem az egyik a másikba integrálódik, (beágyazódnak, kölcsönösen egy egésszé összegeződnek) es együtt hatnak. (Ehhez hasonló folyamat figyelhető meg például a turizmus és ökológia integrálódásánál, melynek eredménye az ökoturizmus, vagy a mezőgazdaság és ökológia közeledéséből, mely a biogazdaságok kialakulásához vezetnek.) A társtudományi ismeretek alkalmazása közben a vízrendezés folyamatosan atalakul és egyre jobban felveszi a környezet- és a természetharmonikus vonásokat, hisz egyre jobban magába is integrálja a környezetvédelmi és a természetvédelmi ismereteket Azoknál a környezetfejlesztési munkáknál, ahol ez az egybeolvadási folyamat különösen jól megvalósult integrált vízrendezésről beszélünk. Ugyanakkor ennek fordítottja is megfigyelhető, azaz a vízrendezés is integrálódik más szakterületekbe. Ilyenek például a mezőgazdaság és a tájrendezés Összefoglalva megállapíthatjuk, ahhoz hogy a vízrendezés nemkívánatos környezeti hatásait elkerüljük és mérsékeljük, más szakterületi ismereteket is használni és alkalmazni szükséges Á táj eltérő értelmezésű szó, fogalmára irodalmi, kulturális, történelmi értelemben sokféle meghatározás született már. Műszaki szempontból tálán a legtalálóbb, amely a tóyat a társadalmi igényeknek megfelelő emberi tevékenység állal megváltoztatott bioszférának definiálja. Megkülönböztethetünk természeti tájat, íermőtájat (mezőgazdasági-, erdőgazdasági-, kertgazdasági-, és ipargazdasági tájak), települési- vagy lakótájat és üdülő tájat Például a mezőgazdasági táj az a tájtíous, melynek karakteréi a szántóföldön és gyepterüiete©Phare Program HU 94.05 23
