Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)

1. Általános fogalmak és meghatározások

1. Általános fogalmak és meghatározások

— kis vízvezető képesség,

— nagy agyagtartalom miatti erős kötöttség,

— nagy sótartalom miatti kedvezőtlen kémiai összetétel

A rossz vízgazdálkodású talajok víztelenítése és vízgazdálkodásának javítása egyben az agronómiái talajjavítás feltétele, ezért fontos ezeken a talajokon különösen a vízrendezés.

Hazánkban a mezőgazdasági területek kb. 1/5 részén nehezíti valamilyen talajhiba a szántóföld hasznosítását, s ebből 1,3-1,4 millió hektáron rossz vízgazdálkodású talajok találhatók. Ez utóbbi tulajdonságok valamilyen mértékben fizikai talajjavítással orvosolhatok

Az egyes talajok főbb vízgazdálkodási jellemzőit az 5. táblázatban láthatjuk.

5. táblázat. Az egyes talajok vízgazdálkodási jellemzői

Jel

Megnevezés

homokos

vályog

vályog

agyagos

vályog

agyag

nehéz

agyag

tőzeg

T

n

térfogatsűrűség

g/cm3

1,6-1,7

1,4-1,5

1,4-1,6

1,5-1,7

1,7-1,8

0.2-0,7

n

hézagtérfogat, térf. %

31-40

40-45

45-50

35-45

35—45

70-90

VK

vízkapacitás, térf. %

30,4-31,5

43,6-45,0

40,6-52,5

49,5-52,5

57,6-60,8

58HV

holtvíztartartalom, térf. %

11,2-12,0

12,6-13,0

16,8-21,0

27,0-31,5

38,4-44,8

13.0DV

hasznosítható víztartalom, térf. %

19,2-19,5

21,0-22,0

23,8-31,5

22,5-31,0

19,2-16,0

45A,

Arany-féle kötöttség , %

31-37

38-42

43-50

51-60

61-80

61K

higroszkóposság,

%

1,2-2,0

2,1-3,5

3,6-5,0

5,1-6,0

6,16,15 órás kapilláris vízemelés, mm

250-300

150-250

75-150

40-75

40leiszapolható rész, %

20-35

36-60

61-70

71-80

81-90k

vízvezető képesség, m/nap

0,6-3,0

0,4-2,0

0,1-1,5

0,05-0,5,

ü,00n-0,0n

0,00n-0.0n

A

vízteleníthető hézagtér, %

10-14

7-12

n-14

n-10

n-5

n-20

Megjegyzés: n a talaj genetikai altípusától függő, 1—9-ig változó szám

Fizikai talajjavítás

Fizikai talajjavítás. Azoknak a mechanikai módszereknek az összessége, amelyekkel javíthatjuk a talaj szerkezetét, fizikai tulajdonságait. Ilyen jellemzők például a pórusviszonyok, térfogatsürüség, vízvezető képesség. A fizikai talajjavítás leggyakoribb eljárása a mélylazítás és vakonddrénezés.

Mélylazítás. Speciális ék alakú lazitókéssel végzett talajmegemelés (és nem forgatás). Mélylazításkor 1-2 m-es sortávolságban ék alakban, 0,6 m vagy nagyobb vastagságban kis mértékben megemeljük a talajt, amelyben az elmozdulás következteben repedésjaratok, ún. makropórusok jönnek létre. A mélylazítás hatására a talajban belső szerkezeti változás is bekövetkezik; növekszik a gravitációs pórustér, elsősorban a kapilláris pórustér rovására Mélylazításnál, ellentétben a szántással, a talajrétegek a helyükön maradnak, vagyis az alsó rendszerint kedvezőtlen tulajdonságú réteg nem kerül a felszínre

20

©Pliare Program Hl -94.05