Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
1. Általános fogalmak és meghatározások
1. Általános fogalmak és meghatározások ahol fi — a vízteleníthető hézagtér, vagy drénezési porozitás, megközelítően a gravitációs hézagtér (-) VmiX — a talaj telítettségi víztartalma, mm, VK — a talaj vízkapacitása (a gravitáció ellenében visszatartott víztartalom), mm. Tv — a vizsgált talaj vastagsága, mm. 4. táblázat. A szivárgási tényező osztályozása k, szivárgási tényező, m/nap A talaj vízvezető képességének minősítése <0,1 rendkívül csekély 0,01-0,06 igen csekély 0,06-0,15 csekély 0,15-0,40 közepes 0,40-1,00 nagy '1,00-2,50 igen nagy >2,50 rendkívül nagy A fj. vízteleníthető hézagtér és a £ szivárgási tényező között viszonylag szoros korreláció mutatkozik, amely lehetőséget ad közöttük kapcsolat felállítására. Ilyen függvényeket akkor használhatunk, ha helyszíni mérésekből ismerjük a k értéket, vagy ha adathiányunk van és más módon a drénezési porozitást nem tudjuk meghatározni Egyszerűbb esetben alkalmazható van Beers egyenlete: H - 0.1 4k (2) ahol k — a vizsgáit réteg, céldréneknél a szántott réteg szivárgási tényezője, m/d. A n tényezőnek kulcsfontosságú szerepe van a vízmérleg számításokban es a szi- várgáshidraulikai méretezéseknél. A talaj leiszapolható része a 0,02 mm-nél kisebb elemi szemcsék és mikro- aggregátumok, az iszap és agyag együttes mennyisége %-ban Ebből a részből következtethetünk a talaj mechanikai összetételére és fizikai talajféleségére Sok esetben ez a könnyen elvégezhető vizsgálat helyettesítheti a költségesebb mechanikai összetétel meghatározását. A pF vizsgálat (kapilláris potenciál) a talaj vízvisszatartását mutatja, amely a növény vízellátása szempontjából fontos jellemző. A pF vizsgálat lényege az. hogy a talajt vízzel telítjük, s ezután különböző szívóerőnek vetjük alá, mely hatására a szívóerő nagyságával arányosan a talajból viz távozik el. Az, egyes szívóerőkhöz tartozó talajnedvességet (%) függvény formájában ábrázolva kapjuk a pF görbét. A rossz vízgazdálkodású talajok A növénytermesztés alapja a termőföld, mely egyben színhelye és közege minden vízgazdálkodási tevékenységnek. Az ország felén a megfelelő terméshozamok elérését kedvezőtlen talajtulajdonságok akadályozzák. A mezőgazdaság egyik korlátozó tényezője a talajok rossz vizgazdálkodása, mely különösen azért hátrányos, mert a növénytermesztési rendszerekben termelhető nagy áruértékű növények nagyon vízérzékenyek. Akkor nevezünk egy talajt mezőgazdasági szempontból rossz vízgazdálkodásúnak, ha jellemző ra a — kis gravitációs hézagtér (tömörödöttség), — kis vízbefogadó képesség, — rossz hőgazdálkodás, — kedvezőtlen talajszerkezet (pl. megfolyósodási hajlam), ©Phare Program HU-94.05 19
