Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
1. Általános fogalmak és meghatározások
1. AJtalános fogalmak és meghatározások Ezt az elvárásoknak megfelelően harmonikusan, főleg az épített környezetbe illeszkedő módon szükséges elérni (pl. közlekedés, vagyonbiztonság) és csak kis mértékben kell természetharmonikus módszereket alkalmazni. Ugyanezek a szempontok tájvédelmi területeken éppen fordítva kapnak hangsúlyt. Vízrendezés, tájfenntartás és környezetvédelem Általában a mérnöki munkák sikerét az szabja meg, hogy a beruházást milyen mértékben tudjuk összhangba hozni a környezet adottságaival. A korábbi vízrendezési munkáknál a legfőbb szempont a természeti adottságokhoz való igazodás volt. Ezért nagy figyelmet szenteltek a hidrológiai, talajtani, éghajlati, biológiai stb. kérdéseknek, de ezek mellett figyelembe vették a gazdasági körülményeket is. A vízrendezési létesítményekkel soha nem látott mértékben avatkoztunk be a víz természetes körforgásába, s szinte megszámlálhatatlan műtárgyát, sok száz, ezer kilométeres víztelenítő cső- és csatornahálózatot hoztunk létre. Ezen munkák pozitív hatása hosszú időszakra terjed, gondoljunk csak az 1. ábrán bemutatott területek lecsapolási munkáifa. A lecsapolás különösen az aszályos időszakban hátrányos, de a víz tározása sem mindig kívánatos. Példa erre a lefolyó csapadék belvízcsatornában való ún. medertározása Az ilyen tározó bögével rendelkező csatornánál (vízi élőhelynél) is biztosítani kell az ún. élővízhozamot, különben elpusztul a vízi élet és leromlik a vízminőség. A tározás aszály idején nagyobb vízhiányt indukál, mint a levezetés. Ha a frissvíz pótlástól eltekintünk, akkor a bögék vízkészletét vjssza kellene juttatni a vízhiányos termőföldekre (ahonnan az lefolyt), ez további energiát igényel. Belátható, hogy a csapadékvíz termőföldön tartása környezeí- harmonikusabb, mint a csatornák bővítésével történő medertározas A vízrendezés szakági jellegét talán a legnagyobb hatással a gazdasági körülmények változásai befolyásolják. A korábbi tervezési elveket éppen e miatt szükséges módosítani Az intenzív mezőgazdasági technológiáknak köszönhetően a fejlettebb országokban élelmiszer feleslegek keletkeztek, már — a környezeti szempontok miatt — ezért sem szükséges a mezőgazdasági termelés mennyiségi növelése, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság nemcsak élelmiszert termel. Ugyanis, feleslegek vannak bizonyos ipari növényekből is, de nyomott áron értékesíthetők az erdőkből kikerülő faanyagok is Tehát a környezetalakítási munkák legfőbb indoka, a termelésnövekedés feltételeinek megteremtése, vesztett jelentősegéből. Felértékelődött viszont a termelésbiztonság, a termésminőség, a természetes élővilág megtartásának és általában a természeti értékek megőrzésének, es egy korábbi állapot művi helyreállításának jelentősége. Az ilyen komplex követelmény rendszernél már nemcsak a tradicionális természeti adottságokra kell tekintettel lenni, hanem a táji, a környezetvédelmi, a gazdasági, a humán, a kultúrtörténeti stb. adottságokra is. A felvillantott szempontokból is látható, hogy a vízrendezési munkákat milyen ellentétes nézőpontokból lehet vizsgálni. A mérnökök dolgát nehezíti az is, mint előzőleg említettük, hogy a vizet mindenki ismén, s valamilyen mértékben szakértője A mérnök, ha sikeres akar lenni a szakmai felkészültség megszerzésén túl, kommunikálni is tudnia kell a társadalommal. Ezt könnyíti meg a szakmához kapcsolódó szélesebb kulturális ismeretek megszerzésére, melynek fontosságát nem lehet eléggé gyakran hangsúlyozni 1.2. Fontosabb fogalom-meghatározások A hétköznapi gyakorlatban a szakkifejezések egy részét különböző értelemben használjuk, sokszor félreértésekre és tévedésekre adva alapot. Indokolt, hogy a síkvidéki vízrendezéshez kapcsolódó fontosabb fogalmakat a jegyzet elején röviden összefoglaljuk Belvíz, külvíz. A lefolyási akadály (pl. töltés) mögött összegyűlő vizeket származási helyük szerint két csoportba soroljuk A lefolyási akadály, azaz a gát képzeletbeli korona 10 ©Phare Program HU 94.05
