Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
1. Általános fogalmak és meghatározások
1. Általános fogalmak és meghatározások síkjának a terep felszínével való metszésvonalán belül eső területről származó vizeket belvizeknek, az annál magasabb területekről közvetlenül a befogadóba vezethető vizeket pedig külvíznek nevezzük (lásd a 2. ábrát). A belvizeket, mivel a gat miatt benne rekednek a vízgyűjtőben, átemeléssel vezetjük a befogadóba, a külvizeket pedig, ha erre alkalmas magasparti terepalakulat van, általában gravitációsan vezetjük a folyóba A belvíz sajátosan hungaricum fogalom, azaz csakis a magyar természeti viszonyoknál használatos Műszaki értelemben a belvízöbiözethez hasonló a polder (tengerszint alatti terület), amely viszont főleg holland és lengyel sajátosságú terület. Belvízrendszer az olyan, vízrajzi, domborzati és talajviszonyok szempontjából összefüggő, lehatárolt nagyobb síkvidéki vízgyűjtő terület, amelyen belül a vízrendezés egyseges A belvízöblözet a belvízrendszeren belül domborzatilag elkülönített kisebb területegység, azaz rész vízgyűjtő. A belvizek összegyűjtésére és továbbítására szolgáló csatorna neve belvízcsatorna (lásd 3. ábrát is) Mértékadó időszakok a káros víztöbbletek keletkezésének időszakai Belvíz, azaz káros felszínt vízborítás leggyakrabban a télvégi-tavaszi időszakban (hóolvadásből és csapadékból) keletkezhet. Előfordulhat (az előző esethez képest sokkal ritkábban) júliust, augusztusi elöntés is A két időszakon kívül a harmadik kritikus szakasz a betakarítás idejere (október környékére) esik. Ilyenkor a mezőgazdasági gépek szamara kell biztosítani a munkafeltételeket. A víz kártételei tehát a vízborításból, a víztelítödésböl szármázó gyökérfulla- dásbol és a felszín elsárosodásából (munkakiesésből) származnak A káros vízmennyiségek elvezetése másképpen történik, ha a víz a felszínen gyűlt össze, és másképpen ha már beszivárgott vagy ha a felszín alatt szivárogva érkezik A felszíni vízrendezésnél alkalmazhatunk árkokat és csatornákat A fontosabb csatornamegnevezéseket a 3. ábra mutatja. Gyakori, hogy a jobb területhasznosítás érdekében előnyben részesítjük a felszín alá helyezett víztelenítő müveket. A felszíni víz összefutási helyeiről részleges drénezéssel és céldrénezésseí (drénárokba helyezett perforált csőhálózatokkal) vezethetjük el a káros csapadékot. Amennyiben a termőföldnek a csapadékvíz összegyülekezési helyeit drenezzük (víztelenítjük), részleges drénezésről, ha még ritkább a vízelvezető hálózat és csak a vápaszerű mélyedéseibe helyezünk egy-egy szál talajcsőt, akkor pedig céldrénröl beszélünk. Mivel ezeket a csőhálózatokat az összefutó káros csapadékvíz elvezetésére használjuk, nem fektetjük mély drénárokba azért, hogy a víz könnyebben a csövekbe juthasson Kisebb, illetve helyi jellegű káros csapadék elvezetésére szolgálnak a nyelők, melyeket akár drénhálózattal is összekapcsolhatunk. A nyelők lehetnek ko- es kavics rakatok, kutak es összefolyók 11 ©Phare Program HU-94.05 2. ábra. Belvíz és belvízöblözet
