Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
1. Általános fogalmak és meghatározások
1. Általános fogalmak és meghatározások A vízrendezés általános célja es feladatai A vízrendezési feladatokat síkvidéki, valamint domb- és hegyvidéki feladatokra bonthatjuk. A síkvidéki területek sajátossága, hogy azokon természetes állapotban a víz levonulását biztosító kifejezett mélyvonulatok nincsenek. félvégi-tavaszi időszakban hóolvadásből, vagy nagyintenzitású nyári csapadékokból felszíni elöntések alakulhatnak ki Őszi (betakarítási) időszakban, főleg a kötottebb talajú helyeken a sárosodás okoz problémát. A vízrendezés fő feladata, hogy a vízkárok minél kisebbek legyenek. Ezt műszaki módszerek és e mellett pl. talajmeliorációs, agrotechnikai, területhasznosítási stb. eljárásokkal érhetjük el, mindig ügyelve, hogy ökológiailag értékesebb terület jöjjön létre Domb- és hegyvidéki területeken a felszínre csapadék formájában jutott vízmennyiségnek az a része, amely a talajba nem tud közvetlenül beszivárogni, a mélyvonulatokban emberi beavatkozás nélkül is lefolyik és a völgyfenéki vízfolyásokba jut A dombvidéki területekről lefolyó vízmennyiséget főként az embertől független külső (meteorológiai, domborzati, talajtani es növényzeti) adottságok határozzák meg, és csak kisebb mértékben van lehetőség a vízhozamok és vizmennyiségek mesterséges szabályozásara A víz gyors levonulása okozza a területeken a’károkat, mely lehet erózió vagy ráhordás A dombvidéki vízrendezési feladatokkal ez a jegyzet nem foglalkozik Amíg síkvidéki területeken a kis felszíni esésnek megfelelően az alapvető feladat a csapadékhasznosulás elősegítése, illetve a felszíni levezetés gyorsítása, addig a domb- és hegyvidéki területeken a nagy felszíni esésnek megfelelően az alapvető feladat a felszíni vízlevezetés, vízfolyás lassítása, fékezése. Sok a síkvidéki területekkel való hasonlóság a dombvidéki területeken található mintegy 400 ezer ha össznagyságú völgyfenekeken, elsősorban a talaj vízháztartásának javítása terén. A vízrendezésnél fontos szempont a vízelvezetes. de legalább ilyen fontos, hogy a vízrendezés a talajok vízháztartás-szabályozásának egyik eszköze is Feladatkörébe tartozik: a csapadék íározása a termőföldön, a káros vizek tározóba gyűjtése, a talajvízszint szabályozása, a talajok káros víztől- es hordalékelöntésektől való védelme, valamint mindezekkel a vízszennyezések megelőzése Fő célja tehát a lehullott csapadék helybentartása, helyben hasznosítása, és csak a helyileg nem hasznosítható káros vizek szabályozott elvezetése. Mint ahogy a bevezetőben is említésre került, a különböző feladatok szétválasztása csak oktatási szempontból indokolt. A valóságban a síkvidéki, dombvideki vízrendezés, a felszínalatti, felszíni víztelenítés, a talajvédelem és -javítás, vagy a területrendezés és a íerü- lethasznosítás stb. olyan egymást kiegészítő egészet alkotnak, amelyeket szoros összefüggésben kell kezelni. A síkvidéki vízrendezés feladata Az I. táblázatból látható, hogy a síkvidéki vízrendezés fő feladata a vízkárelhárítás, de e tevékenységnél is mindig szem előtt tartjuk a már többször említett optimális összehangolást, vagyis a munkák általános célja a víz okozta károk megelőzése es a víz nyiijtotta előnyök kiaknázása. Ugyanez más oldalról azt jelenti, hogy a munkák célja a korábbiaknál értékesebb ökológiai képességű táj kialakítása. Ezeket a célokat, a társadalmi elvárások szerint es a hétköznapi ember számara is kedvező módon kell elérni. Az ilyen jellegű környezetfejlesztésekre az a jellemző, hogy hangsúlyozottan a megújuló természeti erőforrásokat használják, es megőrzik a termeszen értékeket és a fó tájalkotó elemeket. A munkák várható társadalmi, gazdasági, közegészségügyi, környezetvédelmi hasznát a tervek hatásvizsgálatokkal is igazolják A vízrendezési módszerek nagyban függnek a helyszíntől, nincs általánosan használható módszer. Például a települési vagy a belterületi vízrendezésnél az ember szempontjából egészségesebb környezet kialakítása, az élet- és a lakhatási körülmények javítása a fő cél ©Phare Program HU-94.05 9
