A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
A vízügyekre vonatkozó törvények és egyéb jelentősebb intézkedések
A VÍZÜGYEKRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK ÉS EGYÉB JELENTŐSEBB INTÉZKEDÉSEK Hazáinkban a XIX. század első évtizedeiben végzett vízszabályozó és árvédelmi munkálatok közül a Nádorcsatorna, a Körösök és Berettyó folyó szabályozása, valamint a Vaskapu szikláinak eltávolítása ás az úgynevezett 'Széchenyi vontatóét készítése voltak a legjelentősebbek, míg egyébként a vízimunkálatok általában még rendszertelenül végeztettek lés csak kisebb méretűek és jelentőségűek voltak. Nagyfontosságúaknak tekinthetők azonban a jelzett évtizedekben végzett mérnöki felvételi munkálatok, melyeket úgy a Dunám,, trnimt a ’Tisza, Körösök, Berettyó, Bodrog és Rába mentén végeztek és melyeknek alapján fezen folyók szabályozási terveit kidolgozták. Az 1838. évi dunai és az 1845. évi tiszai nagy árvizek pusztításai és főképen gr. Széchenyi Istvánnak ezirányban kifejtett rendkívüli működése terelték a közfigyelmet a rendszeres folyószabályozásoknak hazánk közgazdasága szempontjából való nagy fontosságára. A megejtett mérnöki felvételek alapján, a század 40-es éveiben, készítettek úgy a Duna, mint a Tisza folyó szabályozására terveket. A Dunán pénz hiányában munkálatokat nem végeztek, míg a Tisza völgyében gr. Széchenyi Istvánnak akadályt nem ismerő erélyes közreműködése mellett és az 1846. évben megalakult Tiszavölgyi Társulat elhatározásával a tényleges szabályozó munkálatokat ugyanezen évben meg is kezdették. A folyószabályozó, valamint az árvédelmi munkálatok költségei az 1840. évi X. t.-c. értelmében az érdekelt közbirtokosságokat terhelték. Gróf Széchenyi István a Tisza-szabályozás ügyének fejlődésére vonatkozó véleményes jelentésében a megindított munkálatokról a következőképen ír: „A végzett munka egyes helyeken már az első évben sikeres volt, de viszont a felső vidék nagy mocsarai közti munkálatok költségeit azon kis területek, melyeken termeszteni lehetett, nem viselhették. Azért, ha ezen birtokosok nem segíttetnek, úgy tönkremennek. Ezért bátran állítom, hogy a Tiszavölgy rendezését a közállomány segedelme nélkül végrehajtani nem lehet.” Az 1847. évi országgyűlés által a hazai szükségletek tárgyában kiküldött országgyűlési választmány 15. sz. törvényjavaslatában a Tisza és vele kapcsolatban levő folyók szabályozását az országos teendők közé sorozta. Az országos jellegűnek nyilvánított folyószabályozási teendők költségei tárgyában intézkedések az 1848/49. évek közbejött eseményei folytán nem történhettek, sőt a folyamatban volt munkálatokat is beszüntették; a fentebbi jelentés és választmányi határozat azonban megjelölte az utat, melynek a folyószabályozó munkálatok költségeinek viselésénél a jövőben irányadónak kellett lennie.
