A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)

Schick Emil: Ármentesítések

VÍZÉPÍTÉS 19 telefonhálózat. A régebbi időkben ezt a szolgálatot leginkább lovas küldön­cökkel tartották fenn. A dunai és tiszai ármentesítő társulatok védővonalain a világháború kitöréséig kiépített telefonvonalak hossza 5686 km., az állomások száma pedig 1212 volt. A trianoni határ által feldarabolt 16 ármentesítő és 8 lecsapoló társulat helyzete igen súlyos. E társulatok magyar területen megmaradt részeinek árvédelmi biztonsága az utódállamok területén fekvő védőgátak kellő fenn­tartásától és az árvédelemnek helyes végrehajtásától függ. A belvízlevezető A hosszúfoki szivattyútelep gépterme. apparátus működése tekintetében pedig a magyar területrészek helyzete attól függ, hogy az utódállamok területén betartják-e a régi egységes társu­latnak erre vonatkozó szabályzatait és idejében megteszik-e a belvizek leve­zetésére vonatkozó és ezek között különösen a szivattyútelepek üzemét bizto­sító szükséges intézkedéseket. A régi egységes társulatok egységes szervezetükkel, kipróbált, gyakorlott személyzetükkel, az állam és a közigazgatás megfelelő támogatásával, vala­mint a kifogástalan árvízi hírszolgálat segítségével a veszély beálltával úgyszólván óramű pontosságával működtek és még ily tökéletes berendezke­dés mellett is sok esetben igen körültekintő munkára és a legnagyobb erő­feszítésre volt szükség, hogy a nagyobb veszélyeket el lehessen hárítani. Az új országhatárok által érintett társulatoknál ez a tökéletes berendez­kedés nagy mértékben megbomlott és már is igen szomoi’ú tapasztalataink vannak az elvágott társulati'észek működése tekintetében.

Next

/
Thumbnails
Contents