A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Schick Emil: Ármentesítések
20 vízépítés Az elszakított társulatrészeken az új uralom a birtokviszonyokat politikai szempontokból úgyszólván teljesen megváltoztatta. Ennek következtében a társulati árvédelmi járulékokat igen hiányosan fizetik be, sőt a társulatrész a már befolyt járulékokhoz sem jut hozzá, vagy csak igen késedelmesen. így állandó pénzhiányban szenvednek, aminek természetszerű következménye, hogy a munkák elmaradnak, az árvédelmi berendezkedés fokozatosan leromlik és a szivattyútelepek üzemi anyagokkal csak hiányosan, vagy egyáltalán nincsenek ellátva. Mindezeket a hiányokat már késő akkor pótolni, amikor A milléri belvíz-zsilip. azokra ténylegesen szükség van. főképen, ha arra a társulatrésznek pénze sincsen. Így azután bekövetkezik, hogy az elvágott társulatrész mulasztása és készületlensége miatt az alsóbb fekvésű magyar társulatrész szenved pótolhatatlan károsodást. A készületlenség mellett még számolni kell az idegen társulatrészek alkalmazottainak tapasztalatlanságával és fegyelmezetlenségével, valamint az árvízi hírszolgálat hiányos és késedelmes voltával, amely a kötött egyezmények és megállapodások dacára is még sok kívánni valót hagy hátra. Egyes kivételektől eltekintve, a feldarabolt ármentesítő társulatok általános helyzetét jellemző, fentebb közölt adatok megérlelték úgy az érdekeltség, mint a központi vezetés körében is azt a meggyőződést, hogy az eldarabolt társulatok magyar részeinek arra kell törekedniük, hogy úgy az ármen tesítés, mint a belvízlevezetés tekintetében, amennyire csak lehet, függetlenítsék magukat az elvágott részektől.
