A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Schick Emil: Ármentesítések
18 VÍZÉPÍTÉS leg a Tisza völgyében városaink és nagyközségeink egész sora: így Szegeden kívül a többi között Hódmezővásárhely, Csongrád, Békéscsaba, részben Békés* gyula, Békés, Doboz, Kőröstarcsa, Mezőberény, Kőrösladány, Szarvas, Gyoma. Rékás, Szolnok, Martonos, Poroszló, Mikelaka, stb. körtöltéssel vannak körülvéve. A fentebb elmondottak alapján megállapíthatjuk tehát, hogy Magyar- ország ármentesítése túlnyomólag befejezést nyert és az ármentesített területek emberi számítás szerint biztosítva vannak. A folyóink mentén fekvő és eddig különleges viszonyaik miatt nem védett területek kiterjedése, mint pl. az úgynevezett borsodi nyílt ártér, alig teszik ki a már ármentesített területeknek 5 százalékát és így joggal mondhatjuk, hogy az országnak ez a nagy alkotása nagyban és egészben befejezést nyert. Ami a belvízrendezést illeti, a szükséges munkálatoknak e téren is több mint négyötöd része szintén be van már fejezve. Ami hátra van még, az a legtöbb társulatnál legnagyobbrészt csak a csatornahálózat kiegészítéséből, másod- és harmadrendű mellékcsatornák kiépítéséből áll. Ezt a munkát — tekintve, hogy a társulatok az utóbbi években a belvízrendezés terén ismét fokozott tevékenységet fejtenek ki — a szükséghez képest már aránylag rövid idő alatt végre lehet hajtani. De habár sikerült is társulataink nagy részének az eddig végrehajtott munkálatokkal árterületüket az elöntések ellen, emberi számítás szerint teljes biztonságba helyezni, az árvízzel folytatott küzdelem továbbra is megmarad, mert védőműveink kiépítésével részünkre csak a küzdelem sikeres megvívásának a lehetősége biztosíttatott, a küzdelmet magát, az árvédekezés formájában, minden árvíz alkalmával újra le kell folytatnunk. Tehát továbbra is fontos szerepet fog játszani társulataink jövőjében az árvédelem, amely az alsó Dunán a védőgátak rossz anyaga miatt, a Tisza alsó szakaszán pedig azért fogja próbára tenni az árvédelemben résztvevő állami, közigazgatási és társulati tisztviselőket, nemkülönben az összes foglalkoztatott munkaerőt, mert a Tisza ezen részén legtöbbnyire hónapokig is eltart az árvíz levonulása. Társulataink azonban ma már az árvédelemmel szemben is teljesen fel vannak készülve. Az ármentesítésre vonatkozó törvényeinkben foglalt intézkedések alapján minden társulatnál kidolgozott árvédelmi szabályzatok az árvíz tartamára részletesen előírják a teendőket és a kritikus pillanat mindenkit a helyén talál, hogy kötelességét teljesítse. E tekintetben igen megkönnyíti az árvédelem feladatát az árvízi hír- szolgálat, amely a történelmi Magyarország területén a tökéletességnek igen magas fokán állott. Erről az Országos Vízépítési Igazgatóság vízrajzi osztályában szervezett vízjelző szolgálat gondoskodott, melynek segélyével a várható árvíz magasságáról és annak kulminálási időpontjáról különösen a folyók alsó szakaszain fekvő társulatok már napokkal előre pontos értesülést nyertek. Az árvizek mindenkori helyzetéről a vízrajzi osztály naponta igen szemléltető térképet ad ki. amelyet a társulatoknak és az érdekelt közigazgatási hatóságoknak naponta postán megküldenek, veszély esetén pedig az egyes társulatokat érdeklő adatokat velük táviratilag is közlik. Legújabban az árvédelmi hírszolgálatra a rádiót is felhasználják. Nagyon megkönnyíti az értesítések nyújtását és a szükséges rendelkezések kiadását az újabb időben már úgyszólván minden társulatnál kiépített
