A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Schick Emil: Ármentesítések
VÍZÉPÍTÉS IT miatt azt nem lehet a folyóba nyíltan a zsilipen át bevezetni. A fenti idő óta kiépült a Dunán 80, a Tiszán 93, összesen tehát 173 szivattyútelep, amelyek összesen körülbelül 10.000 lóerőt képesek kifejteni és ezzel a teljesítő- képességgel másodpercenként 224 m3 vizet bírnak átlag 1—7 m.-ig terjedő magasságra emelni. A társulatok által a szivattyútelepekbe eddig befektetett költség mintegy 17 millió aranykorona. A belvízemelő szivattyútelepek építése a magyar gépiparnak egyik kiváló specialitása és e téren való teljesítményeink jóformán páratlanul állnak az egész világon. Miután e szivattyútelepekbe beépített gépek némely telepen az évnek csak egy igen csekély részében, 1—2 hétig, néha csak egypár napig vannak vízemeléssel elfoglalva, ezért, hogy e gépekbe fektetett tőke parlagon ne heverjen, legújabban, ahol a viszonyok arra kedvezők, kezdik e telepeket más célokra is felhasználni. így 1927-ben az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos balparti ármentesítő társulat a földmívelésügyi miniszter támogatásával egyik nagyobb szivattyútelepét elektromos áram termelésére rendezte be. amelyet a környező vidék elektrifikálására kíván felhasználni. Tervezés alatt áll egy második nagy szivattyútelepnek elektrifikálása is. Nagyobb városaink külön gondoskodtak területeiknek az árvíz ellen való megvédéséről és az árvédelem szervezéséről. A Duna völgyében, legtöbbnyire államsegéllyel, külön építette ki védőműveit Pozsony, Győr, Komárom, Esztergom, Budapest, Baja és Mohács, a Tisza völgyében pedig Szatmárnémeti. Szolnok és Szeged. A Tisza mentén fekvő városaink többnyire valamely társulat árterébe esnek és így ezek részéről részesülnek árvédelemben; biztonságuk fokozása céljából azonban — tekintettel az élet és vagyon nagyobb veszélyére — körtöltéssel is körülvették magukat, hogy a folyómenti védelmi vonalon támadt gátszakadás esetén a város védelmének lehetősége még mindig biztosíttassák. Különösen Szeged városának az 1879-iki katasztrófa alkalmával való pusztulása adott impulzust ilyen körtöltések kiépítésére és jelenSzentesi belvizes terület (a belvízrendezés előtt).
