A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Schick Emil: Ármentesítések
VÍZÉPÍTÉS Lássuk már most, hogy a fentebb vázolt módon alakult és fejlődött társulatok mit alkottak az országban. Boldogult Kvassay Jenő által közreadott, „A vízitársulatokra vonatkozó statisztikai adatok” legutóbbi, 1916. évi kiadása szerint az ármentesítő társulatok működéséről és eredményeiről szóló adatok a következőkben foglalhatók össze. A történelmi Magyarország területén a Duna völgyében 38 ármentesítö társulat működött. Ezek összesen 2824.5 km hosszú védőgátat építettek ki és tartottak fenn, amellyel 2,165.596 kát. holdnyi területet mentesítettek az árvíztől. A Tisza völgyében 41 társulat működött, amelyek 3555.5 km hosszúságú töltéssel 4,488.027 kát. holdnyi kiterjedésű területet védtek az árvíz által való elöntés ellen. A társulatok által kiépített és fenntartott védőgátak ösz- szes hossza tehát 6380 km. Az árterület pedig, amelyet e gátak védenek.; 6,313.591 kát. holdra rúg, vagyis 3,628.500 hektárra. Ez a történelmi Magyar- ország 325.411 km.'-nyi területének 11.15 százalékát teszi ki. A fent kimutatott védőgátakba és tartozékaikba az 1914. évig beruházott összeg mindkét folyó völgyében összesen 403 millió aranykorona. A trianoni határ igen lényeges változásokat idézett elő a társulatok területi megoszlásában. 30 ármentesítő társulat teljes egészében az utódállamok területére jutott, míg 33 társulat egész kiterjedésében magyar területen maradt, s végül 16 társulatot az új határ szétvágott. Az utóbbiak közül a trianoni határ 14 társulatot két részre, kettőt pedig három részre osztott. Az ármentesítő társulatok összes területéből magyar területen maradt 3,607.705 kát. hold, az utódállamok területére került át 2,705.886 kát. hold, vagyis 57.14 százalék, illetőleg 42.86 százalék. A Csonka-Magyarországon megmaradt ármentesített terület 2,073.393 hektár. Ez a csonka ország 92.916 km.--nyi területének 22.3 százaléka, míg a Tűs gát a Körösön (duzzasztás közben, alulról nézve).
