A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Joó István: Közegészségügyi mérnöki munkálatok
VÍZÉPÍTÉS 1()S szebb reményekkel kecsegtető berendezés, ha az később üzemen kívül áll, avagy csak látszatra működik. A szennyesvíztisztítási eljárás nálunk az angol és a német tapasztalatokon indult el. A legjobban a biológiai oxidációs eljárást ültették át hozzánk. Történtek ugyan kísérletek az öntözési eljárás szerint való tisztítással is, pl. Aradon; ennek eredménye az öntözésekről szóló fejezetben ismertetve is can. Debrecenben az öntözés előtt földbe ásott medencékben ülepedik a szennyvíz. Az öntözőterületen azonban önálló gazdálkodás folyik, amely nem mindig tűri az öntözést és ezért a derített víz sokszor öntözésre való felhasználás nélkül folyik el. Gyakrabban találkozunk a biológiai oxidációs eljáráson kívül még tározásra alapított tisztítással. Ezt a cukorgyári szennyesvizek tisztításánál alkalmazzák sikeresen. A szennyesvizeket földfeltöltéssel körülzárt medencékben összegyűjtik, kirothasztják és azután lecsapolják. Ehhez az eljáráshoz hasonlít Székesfehérvár tisztítási eljárása is, ahol az első rothasztás és a szilárd szenny leülepítése homokfogóban és a betonból készült oldómedencékben történik. A szennyvíz további rothasztása a Sós-tóban megy végbe és a kirothasztott szennyesvíz az Aszalvölgyi-árokban folyik el. A biológiai oxidációs testeket a töltő- és a csepegtető-rendszer szerint építették. A csepegtető-testen a szennyvíz szétosztását Miskolcon és Siófokon a német wilmersdorfi mintára készített forgó szerkezetek (Sprinklerek > végzik. A töltőeljárásnál szilárd vályúk (Balatonföldvár, Kaposvár) és fix szórók (Rimaszombatban) szolgálnak a víz szétosztására. A csatornázással ellátott és az előbb felsorolt többi városokban kisebb- nagyobb homokfogókkal és ülepítő medencékkel derítik a csatornák szennyesvizeit. Ezek közt vannak nagyobb vizfolyás mellett fekvő városok is, amelyeknél a csatornavíz olyan hígítással kerül továbbvezetésre, hogy a tökéletesebb tisztítás alól a városokat mentesíteni lehetett. A rendszeres szennyesvízcsatornázás hiánya miatt a nagyobb épületek, kórházak, szanatóriumok, kaszárnyák stb. sok helyen igen nehéz helyzetben vannak. A szennyesvizek eltávolítása állandó nagy költséggel terheli az intézményeket. A legtöbb helyen önálló szennyesvíztisztító-berendezést létesítettek és a megtisztított szennyesvizeket valamely élő vízfolyásba vezetik el. Számtalan kisebb és nagyobb szennyesvíztisztító-berendezés van üzemben. Mindegyik a biológiai tisztítás elve szerint készült. Van közöttük olyan, amely jól működik, de a legtöbbjénél a derítés bizony nem a legtökéletesebb. A csatornázás és a szennyesvíztisztítás terén még nagyon sok tennivalónk van. Bízzunk a jobb jövőben, országunk gazdasági helyzetének megszilárdulásában. Ebben az esetben a mulasztásokat pótolhatjuk, mert a szellemi felkészültségünk megvan hozzá; csak anyagiakban van hiány.
