A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Kenessy Béla: Alagcsövezés
138 VÍZÉPÍTÉS Évtized Az alag- csövezett terület A befektetés A végzett összes földmunka A holdanként! földmunka A földmunka m‘-’-k énti egységára összesen katasztrális holdanként kát. hold arany íorona m2 m'2 arany fillér 1879-1888 12.792 832.294 65.00 2,693.057 211 31 1889-1898 10.247 1,043.982 101.88 2,732.389 267 38 1899-1908 16.026 3,482.844 217.32 7,432.361 464 47 1909 - 1918 7.362 1,909.438 258.01 3,843.036 522 48 Ossz. és átlag 46.427 7,268.558 156.56 16,700 843 360 43.2 Évtized A holdankénti beíek- teiés emelkedése A holdanként végzett földmunka emelkedése A földmunka egységárának emelkedése évtizedenként összesen évtizedenként összesen évtizedenként összesen 0/o 0 0 0 0 1879-1888 — — — — — — 1889-1898 72.1 72.1 26.6 26.6 22.6 22.6 1899-1908 113.3 234.3 73.8 119.9 23 7 51.6 1909-1918 18.7 297.1 12.5 147.4 2.1 54.8 E táblázatok igen tanulságos következtetésekre alkalmasak. Ha mindenekelőtt az első táblázatnak adatait hasonlítjuk össze a korábbi majdnem 60 év adataival, úgy feltűnő, hogy a két első évtized holdankénti befektetése kisebb a korábbiakénál. Ennek kettős magyarázata lehet. A korábbi befektetések, amint azt már érintettük, külföldi szakemberek és munkások közreműködése mellett történtek, mert akkor nálunk sem ilyen munkálatokkal foglalkozó mérnökök, sem pedig begyakorolt munkások nem voltak. A másik oka ennek a jelenségnek pedig abban kereshető, hogy akkor kellő tapasztalatok hiányában inkább szűkebben alagcsöveztek, mint bővebben. Az első táblázatban feltűnő még a két első évtized holdankénti befektetésének aránylag alacsony volta. Ennek magyarázatát a holdankénti földmunkának azzal az adattal való összehasonlítása adja meg, hogy átlágosan 16 méteres alagcsővonal-távolság mellett a kát. holdankénti alagcsőárokhossz a 390 métert nem haladja sohasem túl, s hogy korábban, amikor még a gyakorlatlan és rendes alagcsőárokásó szerszámmal dolgozni nem tudó földmunkások miatt alagcső folyóméterenként átlag 0.5 m.’ földmunkát számítottak, tehát az egész csőhosszra 195 m.3 földmunka esett. Hozzá kell ehhez azt számítani, hogy míg a második évtizedben kereken 2500 holddal kevesebb alagcsövezés készült, addig a földmunka kereken 40.000 nv-rel emelkedett. A két táblázat adatait összevetve, meg lehet állapítani, hogy az első két évtizedben az alagcsövezé- sek nagy csőtávolságokkal készültek, ami viszont annak a jele, hogy főként hideg, laza talajú területeket alagcsöveztek, ahol a hatás szinte azonnal beállhatott. Ez teljesen fedi a magyar gazdák régi felfogását, amely szerint korábban csak olyan befektetésre határozták el könnyebben magukat, amelynél a befektetett tőkének igen gyors visszatérülésével lehetett számítani.
