A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)

Tomka Emil: Hazai lecsapolások

vízépítés

131

b) Az Ecsedi-láp lecsapoló ésli Szamos balparti ármentesítő társulat árterét, ahol az Ecsedi-lápot tápláló Kraszna, Balkány és Homoród vizét a láp megkerülésével, annak nyugati oldalán vitték a Szamosba.

c) A Berettyó vízszabályozó társulat árterét, ahol a nyíri homokdombok déli lejtőjéről lefutó nyírvizeket a Káló-csatornával vezették a Berettyóba.

d) A Fekete-Körösi ármentesítő társulat árterét azelőtt a keleti dombokról lefutó patakok záporvizei szokták elönteni. Ezeknek felfogására a Sebes-Körös mellől kiinduló és a Fekete-Körösbe torkoló felfogócsatorna épült.

.4 Pestvármegyei Dnnávölyg-lecsapoló és öntözőtársulat csatornakotrása (Fillöpszállás határában).

e) Az Aradmegyei ármentesítő társulat árterétől a Mátra-völgy vizeit az úgynevezett Pogányéri-csatornával különítették el és vezették be a József nádor- malom-csatorna alsó nyílt szakaszába.

f ) A Körös—Tisza—Marosközi ármentesítő társulat árterébe a Száraz-ér felől jövő külvizek felfogására és ezeknek a Marosba való bevezetésére készült az Arad—pécskai és Sámson—apátfalvi főcsatorna.

g) Ilyen felfogó csatornának tekinthető a Hortobágy-csatorna is, amely az Alsószabolcsi ármentesítő társulat vizeit van hivatva az alsóbb társulatok árterén keresztül, töltések között, mindenkor a Hármas-Körösbe vezetni.

h) Egy másik ilyen felfogó csatorna a Tisza jobbpartján a Dongéri-csa- torna, amely a Tisza—Duna közének Kiskunhalas és Kecskemét közötti részéről van hivatva a magasparti vizeket a Tiszába vezetni.

i) Ugyancsak a Tisza—Duna közének nyugati mocsaras része számára most készül a gyűjtőcsatorna, amely egyúttal felfogó-csatorna is olyan értelemben, hogy a pestvármegyei Sárköz megkerülésével fogja a felső vizeket Baja felett a Dunába vezetni.