A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Tomka Emil: Hazai lecsapolások
HAZAI LECSAPOLÁSOK ÍRTA TOMKA EMIL A lecsapolások terén nyugati szerencsésebb szomszédainktól sok ideig hátra maradtunk. Ez talán részben azzal is magyarázható, hogy a régi időkben elődeink sok hasznát látták a mocsaraknak és ez a tudat átment a későbbi korokba is. A végzetes kimenetelű Mohi-pusztai csatát követő tatárjárás alatt hogy nemzetünk megmaradt, azt jóformán az erdők és mocsarak adta rejtekhelyeknek köszönhetjük. A törökvilágban pedig, Bocskay István fellépte előtt, derék hajdúink pusztultak volna el a tiszamenti mocsarak nyújtotta menhelyek nélkül. Különben sok vihar verte Hazánkban a törökvilág csekély népessége nem is szorult rá arra, hogy a vizek birodalmát a földmívelés számára meghódítsa, akkor t. i. Alföldünk legnagyobb része erdő meg legelő volt. A gyér lakosság pedig leginkább állattenyésztéssel foglalkozott. Később is, nem annyira a földmívelési érdek, mint inkább a mocsarak kigőzölgése folytán előállott kedvezőtlen közegészségi viszonyok indították meg a vízmentesítő munkálatokat és azok között a lecsapolásokat is. A passarovici béke után - hazánk területe végkép megszabadulván a török hódoltságtól — megkezdődött az utoljára visszaszerzett és teljesen néptelenné vált Temes—Duna közének betelepítése. A telepítéssel megbízott temesvári katonai parancsnokság külföldről, egészségesebb vidékek népét csalogatta oda. Hogy ezek a mocsarak káros kigőzölgése folytán keletkezett betegségektől el ne pusztuljanak, még a XVIII-ik század első felében munkába vette az Ali- bunári-mocsárnak a lecsapolását, az úgynevezett Terézia-esatorna megépítésével, valamint a meder nélkül barangoló Bega-folyó medrének megásásával megkezdette a folyó mentén levő mocsarak kiszárítását. Ezek a munkálatok azonban ott is csupán a kezdetet jelentették s teljes befejezésük másfélszázaddal későbbre, egyletünk fennállásának idejébe esik. Ugyancsak a XVIII-ik században, Kiss József kincstári mérnök kezdeményezésére Bács-Bodrog vármegyében is készülnek lecsapoló csatornák. A század végén az Eszterházy-család költségén kísérlet történik a Hanság és a gr. Amadé-család költségén a Marcal-völgy lecsapolására is. Az elmúlt évszázad 20-as éveiben gr. Zichy Ferenc kormánybiztossága alatt neves vízimérnök elődünk, Beszédes József tervei alapján megindulnak a dunán
