A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Fábry Frigyes: A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő
VÍZÉPÍTÉS 8» ágba szorult és eleven ereje annyira fokozódott, hogy az a jég akadálytalan levonulását biztosította. Ez a szabályozás Budapest árvízbiztonságát lehetővé tette, azonban a soroksári Dunaág környékére káros volt. Ugyanis a gubacsi gátba a soroksári Dunaágnak élővízzel való ellátása végett beépített tápláló zsilipen bevezetett, mintegy 40 m'-nyi vízmennyiség —■ a nagy mederszelvényhez viszonyítva, — oly csekély volt, hogy a régi, széles medret nem bírta kitölteni; a sekély víz miatt a hajózás megszűnt,.a széles meder pedig eliszapolódott és elmocsarasodott. Ez a körülmény egyrészt egészségügyi szempontból is rendkívül hátrányos helyzetet teremtett, másrészt pedig az ág mentén fekvő községeket a hajózás lehetőségétől is megfosztotta. Ennek a tarthatatlan helyzetnek megszüntetése céljából a kormány elhatározta a soroksári Dunaág rendezését. Az erre vonatkozó felhatalmazást az; 1904. évi XIV. t.-c.-ben adta meg a törvényhozás. Ennek a törvénynek alapján 1910-ben megkezdett, de a háború kitörése folytán 1914-ben félbeszakadt és érdemlegesebben újra csak 1922-ben megindított munkálatok nemcsak a hajózás újrafelvételét teszik lehetővé és a tűrhetetlenné vált közegészségügyi viszonyokat javítják meg, hanem módot nyújtanak az ág mentén rendelkezésre álló vízienergia felhasználására is: lehetővé teszik továbbá, hogy a Dunaág alsó szakaszán, ahol a víz a partokkal színei, öntözőberendezéseket lehessen létesíteni, illetőleg, hogy a pestmegyeí Duna-völgyet egyszerű és gazdaságos módon (gravitációs úton) lehessen ellátni öntözővízzel. A soroksári Dunaág rendezése tette lehetővé a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő belső medencéjének célszerű és kedvező megépítését is. A soroksári Dunaág hajózhatóvá tétele céljából azt — a gubacsi' gát elbontása mellett -— úgy a felső torkolatánál (az összekötő vasúti híd alatt),. A soroksári Dunaág hosszszelvénye.
