A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Fábry Frigyes: A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő
88 VÍZÉPÍTÉS Belső részleteic a gabonatárházból. A kikötő vasúti kiszolgálására szolgál a soroksári Dunaág balpartján létesült kikötő-pályaudvar; ennek közvetítésével nyertek a kikötő vasúti vonalai kapcsolatot a m. kir. államvasutak hálózatával. Pesterzsébet város és Csepel község részére külön kikötő-partok épültek. A nagyszabású új kikötő biztosítja a főváros részére a lehetőséget, hogy a nemzetközi dunai forgalomban számottevő tényező legyen. Egyetlen város sincs a Duna mentén, amelynek kikötője —- különösen nautikái szempontból — a versenyt Budapest új kikötőjével felvehetne. Az álló vizű, külön medencékben épült kikötők összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek, mint azok a rakodók, amelyek sebesfolyású és változó medrű folyók partján épülnek. Vannak ugyan a Duna mentén már több városban is egyes kikötő-medencék, de ilyen nagykoncepciójú, hosszú évtizedek szükségleteihez mért hatalmas kikötő-keret — melyet az első fázis kiépítése után szervesen lehet majd tovább fejleszteni, illetőleg kitölteni — egyik dunamenti városban sem áll rendelkezésre. Az első kikötő-terv 1905-ben készült s alapgondolata a dunaparti teherpályaudvarnak a szigetcsúcsra való kihelyezése volt; ezzel az áthelyezéssel kapcsolatban épült volna a kikötő. A kereskedelemügyi minisztérium második tervezete az 1915. évben készült el. A megvalósulásra került kikötő-tervezetet a földmívelésügyi minisztérium fennhatósága alatt működött soroksári Dunaág rendezési munkálatainak m. kir. kirendeltsége, illetőleg az ebből alakított m. kir. Kikötőépitő Igazgatóság dolgozta ki 1918—1919-ben; ezt a hivatalt szervezték át később Kikötő-kor- mánybiztossággá. 2. A soroksári Dunaág rendezésének munkálatai A fent leírt kikötőmunkálatokkal szoros kapcsolatban áll és részben jóval előbb, részben azokkal egyidejűleg került végrehajtásra a soroksári Dunaág rendezésének munkálata, amely előfeltétele volt a kikötő építésének. Azokat a nagy árvízkatasztrófákat, amelyek régebben óriási pusztításokat végeztek, különösen a pesti oldalon, főképen az a körülmény idézte elő, hogy a Duna Pest alatt két ágra szakadt. A jég nagyobbára a Csepelsziget felső csúcsa környékén akadt meg és a két Dunaágra eloszló víz nem bírta a jégtorlaszokat megbontani. Ezen a bajon segítendő, 1876-ban a soroksári Dunaágat az ú. n. gubacsi gáttal zárták el, mely intézkedés folytán a Duna vize egy mederbe, a budafoki
