Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
A kifejezetten belviztározási célra épített tározók kialakítás ánálTnIrIegiTnTnceTr7-högirir-tározót általában csak 5-10 évenként kell igénybe venni. Ezért a tározót olyan kis- értékű szikes, vizenyős területre érdemes telepíteni, ahol ezek az időszakos elárasztások nem okoznak jelentős kárt. Belvízmentes években a tározó területe általában legelőként hasznosítható. A tározó műszaki létesítményeinek kialakításánál a legegyszerűbb megoldásokra kell törekedni. Ha vízhasznosítási (öntözési, halászati, vízi szárnyas tartási, vízi sport, üdülési) célokat is szolgálnak, gazdaságosságuk könnyebben kimutatható. Ezek a vízhasznosítási szempontok azonban egyéb, különleges igényeket is felvetnek, melyeknek kielégítése sokszor gazdaságosan nem biztosítható. A csatornák és a tározók közötti kapcsolatot gondosan tervezett műtárgyakkal lehet biztosítani. Az egyre nagyobb mezőgazdasági kézi munkaerőhiány miatt a lehetőségekhez képest automatikus vagy félautomatikus üzemelésű, tipizált, előregyártott, könnyen beépíthető műtárgyakat kellene kialakítani . 2.9 Mezőgazdasági úthálózat Az úthálózat kialakítása vízrendezési szempontból any- nyiban jelentős, hogy az út menti árkok általában a vízelvezető rendszerbe kapcsolódnak, illetve a vízelvezető csatornák az utak mellett húzódnak, és a vízátvezetés műtárgyakat igényel. A mezőgazdasági nagyüzemek eredményes működésének egyik alapvető feltétele, hogy a szállítások gazdaságos lebonyolításához - a korszerű szállítóeszközökön kívül - üzembiztos utak álljanak rendelkezésre. A mezőgazdasági termelés ugyan- is 55-60%-ban anyagmozgatás, és így a termelési költségek jelentős részét a Szállítás költségei teszik ki. A mezőgazdasági termelés fejlesztése a szállítandó mennyiségek rohamos növekedését okozza. A mezőgazdasági úthálózat bekötőutakból, a telepeken (majorok, állattenyésztési telepek stb.) belüli technológiai utakból és a szántóföldi utakból áll. A bekötőutakat minden esetben burkolattal kell ellátni. A telepen belüli technológiai utakon rendszerint betonburko- latot építünk, mert ez jobban ellenáll a különleges' hatásoknak. Erre a célra megfelelő a kisebb költségű kavicsbeton. Az üzemi szántóföldi külső úthálózaton a talajműveléssel, növényápolással és betakarítással kapcsolatos, valamint a szántóterület és állattartó telepek kapcsolatából eredő forgalom bonyolódik le. A szántóföldi utak közül- főgyűjtő utaknak nevezzük azokat, amelyek rendszerint a gazdaság agronómiái szempontból tekintett súlyvonalán vé83
