Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
1. Bevezetés
1.3 A melioráció és a mezőgazdasági vízgazdálkodás alapfogalmai Az előbbiekben szereplő fontosabb fogalmak definíciói, illetve rövid ismertetésük: A területrendezés feladata, hogy az egyes területrészek méretének, alakjának és felszínének megfelelő kialakításával optimális feltételeket teremtsen a termesztés-technológia igényeihez, a korszerű technika alkalmazásához, az üzemszervezéshez, továbbá hozzájáruljon a termőföld hatásos védelméhez. A termőföld ésszerű hasznosításának igénye, elsősorban a megközelítési lehetőségek, szállítási, üzemeltetési költségek vizsgálata alapján szükségessé teheti a területcseréket is. A 15-17%-nál nagyobb esésű lejtőkön a legcélszerűbb a művelési ág változtatás (szántó helyett gyepesítés, erdősí- tés). A 15-17%-nál kisebb lejtésű szántókon is szükség van talajvédelmi beavatkozásra, pl. a szintvonalak irányú művelésre . A területrendezés során alakítjuk ki a táblásítást és az úthálózatot. A táblásltásnak az a célja, hogy a termesztéstechnikai és üzemszervezési megfontolások alapján a szántóföldi művelésbe vont területet olyan művelési egységekre bontsa, amelyeken a korszerű agrotechnika gazdaságosan alkalmazható. Táblásítással tesszük lehetővé a nagyüzemi gazdálkodást, amit a szabdaltság megszüntetésével, kedvező helyszíni elrendezéssel, homogén talajtani, domborzati és vízgazdálkodási tulajdonságú táblák kialakításával és megfelelő úthálózat építésével érhetünk el. A táblásításhoz szorosan kapcsolódik a vízrendezés, öntözés, hiszen az ezekhez szükséges vízvezető hálózat elrendezése a táblák kialakításától függ, illetve a tervezés során kell összhangba hozni a termesztés és vízrendezés, valamint az öntözés igényeit. A tereprendezés a természetes terepfelszín megváltoz- tatására irányuló, földmunkagépekkel végrehajtandó, föld- szállítással egybekötött műszaki tevékenység, melynek során terepfoltokat nyesnek, feltöltenek, földet terítenek, csatornákat építenek, eltüntetik a domborzat táblán belüli durva kiemelkedéseit és a mélyedéseket. Talajvédelem minden olyan beavatkozás, ami a termőföld pusztulásának csökkentésére, állagának, termőképességének megóvására irányul. Elsősorban a talajok eróziós pusztulásának megelőzésére, elhárítására irányuló sokirányú tervszerű emberi beavatkozások összessége. Biológiai (növényzet védőhatását kihasználó), agronómiái (talajvédelmi vetésforgókat, erősítést, megfelelő agrotechnikát alkalmazó) és műszaki (sáncokat, teraszokat, vízelvezetőket alkalmazó) talajvédelemről, illetve ezek együttes alkalmazásáról beszélünk . 7
