Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
1. Bevezetés
hígtrágyájának és szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése, illetve mezőgazdasági hasznosítása. A "melioráció" jellegénél fogva összetett "komplex" beavatkozási rendszer: az egymással kölcsönhatásban levő, és e kölcsönhatásokra építő "meliorációs tevékenységek" célszerűen megválasztott együttese. Egy sor beavatkozási lehetőség áll tehát rendelkezésünkre, amelyek közül egyet, vagy párhuzamosan többet is választhatunk, aszerint, ahogy ezt az ökológiai környezet és a gazdálkodás célkitűzései megkívánják . A műszaki meliorációs beavatkozásokra akkor van szükség, ha a termesztés számára kedvező állapot talaj javítási, termesztéstechnikái stb. beavatkozásokkal nem, vagy nem teljes eredménnyel oldható meg. A műszaki beavatkozások általában szélesebb körű hatással járnak, és akkor hatékonyak, ha egyéb beavatkozásokhoz kapcsolódnak. Mivel a mezőgazdasági területeken a kedvezőtlen hatások általában a vízellátottsággal függnek össze, a műszaki beavatkozások célja döntően a vízellátottság kedvező, tartós kialakítása, a vízháztartás szabályozás lehetőségének megteremtése. Ezen a ponton kapcsolódnak össze a mezőgazdasági vízgazdálkodás és a melioráció (hidromelioráció) feladatkörei. Elkészült a melioráció távlati fejlesztési programja, meghatározva és sorolva azokat a területeket, ahol a természeti környezet nem elégíti ki a termesztett fajta és az alkalmazott termesztés-technológia igényeit, szükség van tehát a teljes természeti erőforrás-rendszer teljesítőképességének növelésére. Kereken 4 millió ha-on szükséges terület- rendezést végrehajtani, ezen belül 2-3 millió ha-on talajvédelmi beavatkozásokat, 3,1 millió ha-on üzemi vízrendezést, 2,1 millió ha-on pedig talajjavítást végezni. A mezőgazdasági vízgazdálkodás magában foglalja egyrészt a termelési biztonság növelése, a termelés eredményeinek fokozása érdekében a természetes vízháztartás viszonyaiba való céltudatos beavatkozást, melynek elsődleges célja a mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen vízháztartási helyzetek (pl. káros vízbőség, vízhiány) megszüntetése vagy megelőzése, másrészt a mezőgazdasági üzemek vízellátásával és csatornázásával (szennyvíztisztításával), valamint a halászati hasznosítással összefüggő egyéb vízgazdálkodási beavatkozásokat. Ide tartoznak még a hígtrágya-, a szennyvíz- és szennyvíziszap elhelyezésével, hasznosításával kapcsolatos műszaki beavatkozások is. 6