Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
A megelőző időszakok csapadéka és a talajvíz járása között az áteresztő fedőrétegű öblözetekben jó kapcsolatot találtak, így a téli csapadékösszegek elég jó előrejelzési lehetőséget adnak a tavaszi talajvízállásokra, s ezzel a talajvízszint szabályozás érdekében szükséges teendők időben történő elrendelésére. A különböző típusú területeken létesített kísérleti vízgyűjtőkön végzett részletes mérések, vizsgálatok eredményei segítik a tervezőket. így pl. a jól vízáteresztő fedőrétegű területeken keletkező belvíz törvényszerűségeinek vizsgálata a Fehértó-Majsai kísérleti belvízöblözetben folyik. A Fehértó-Majsai belvízöblözet Szeged és Kiskunhalas között terül el,-mintegy 295 km2 kiterjedéssel. A belvízöb- lözet talajadottságai igen szélsőségesek. A terület 65-70%-a a Duna hordalékából származó homok, ami mint fedőréteg, a térség magasabb helyein található. Vízáteresztő képessége nagy, de víztartó képessége kicsi. A homokhátak között a mélyedésekben, a terület 25-30%- án réti és szikes talajú "semlyékeket" találunk. Kémiai, fizikai, biológiai tulajdonságai nagyon kedvezőtlenek, kolloidjaik Na-sókkal télítettek, vízzáróak. Itt a talajvíz igen magas. Csupán kb. 8% a területaránya a legértékesebb mészlepedékes csernozjom talajnak. A kísérleti belvízöblözetre Molnár Gy. dolgozott ki fizikai rendszermodellt, amely a hidrológiai és meteorológiai tényezők hatását és visszahatását veszi figyelembe. Vízháztartási egyenleteket írt fel. Meghatározta az ilyen vízáteresztő fedőrétegű területeken a belvíz keletkezésének folyamatát. A bel^ízöblözet területén levő víztömeg tározódhat a felszínen, a felszín alatt és mozgó tározódással a csatornákban. A vizsgálatok kimutatták, hogy a keletkező belvíz mennyiségét legnagyobb mértékben a talajvízállás befolyásolja. A vizsgálatok során a homokos területeken sehol sem találtak eddig eróziós nyomokat, amelyek a csapadék felszíni lefolyását bizonyították volna. Tehát feltételezzük, hogy a semlyékekben levő víz nagy része is a talajon keresztül jut oda. A térségben ma is legnagyobb jelentőségük az ültetvé- nyeknek (szőlő, gyümölcs) van. Ezeket a korábbiakban úgy telepítették, hogy a növények a rossz vízgazdálkodású homoktalajokon vízszükségletüket a talajvízből egészíthessék ki. Ahol nem voltak kellő figyelemmel a talajvíz játékára, az ültetvényekben károk keletkeztek, melyek helyenként az igen költséges újratelepítést is szükségessé tették. Akár azért, mert a túlságosan megemelkedett talajvízben a növény megfulladt, akár, mert a mélyre szállott talajvízből szükségletét nem tudta fedezni. Ma már csak ott támogatják az ültetvények telepítését, ahol előzőleg a vízrendezés megtörténik. Mindebből az az igény fakadt, hogy a meglevő ültetvények érdekében a térség talajvizének jelenlegi közepes szintjén 68
