Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
\ a rendezés nem módosíthat, de a játékát célszerű lenne csökkenteni . A semlyékeket csak költséges beavatkozásokkal, javítással lehetne szántóföldi hasznosításra alkalmassá tenni, sokkal egyszerűbb kellő vízrendezéssel és agrotechnikával gyep- gazdálkodásra berendezni. Ez viszont megkívánja, hogy víztelenítésük - szükség esetén - viszonylag gyorsan megtörténhessen. Ez a semlyéken belüli árokhálózat sűrítésével elérhető. Amíg az üzemi csatornahálózat sűrűsége kötött talajoknál 2-2,5 km/km2, addig az eddigi tapasztalatok szerint áteresztő fedőrétegnél elegendő ennek a fele, 1-1,3 km/km2. Talaj csövezés nem javasolható, mert az a környező területek talajvizének túlzott leszívását okozhatná. A semlyékek ideiglenes tározóként is jól hasznosíthatók, ekkor a csatornahálózatot záró műtárgyakkal (felvíz- szinttartó zsilipekkel) kell ellátni, hogy a szabályozás végrehajtható legyen. 2.6 A vízminőség-védelem vízrendezési feladatai Hazánk vízrendezési problémáinak megoldását sokáig víztömegek kártétel nélküli levezetése jelentette. A mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan mind élesebben jelentkező vízhiány módosította a vízrendezés célkitűzéseit: alapfeladattá vált a vízvisszatartás is. A két cél egyeztetése alapján vált feladattá a lefolyásszabályozás. A korszerű mezőgazdaság egyik leghatékonyabb termésbiztosító és termésnövelő eszköze az agrokemizáció. Ez egyrészt a talaj tápanyaggazdálkodásának műtrágyákkal való növelését, másrészt különféle növényvédő-, gyomirtő- és rovarirtó szereknek a tömeges alkalmazását jelenti, de ezekkel mérgező anyagok is kerülnek a termőterületre. Ezek egy része oldódik, és belekerülhet felszíni és felszín alatti vizeinkbe, s megbonthatja azok biológiai egyensúlyát, így további felhasználásukat nehezíti vagy lehetetlenné teszi. Terméseredményeink növelése érdekében a műtrágyahasználat fokozása is szükséges. Semmi esetre sem az a megoldás, hogy a kemikáliákat küszöböljük ki a mezőgazdaságból, hiszen az okszerű tápanyaggazdálkodás még növekvő műtrágyaszint mellett sem okozhat káros vízszennyezést. Ennek az a feltétele, hogy a műtrágyafelhasználási szabályokat, normákat be kell tartani. A szennyezésekben sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani az eróziónak, a helytelen műtrágya tárolásnak és szállításnak, a műtrágyázás technológiájának mint maguknak a nagyadagú műtrágyáknak. A mezőgazdaság kemizálása során felhasznált szintetikus anyagok közül a biocid hatású növényvédőszerek jelentik a legnagyobb veszélyt a bioszférára. Ezek létrehozásának és 69
