Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
A kutatások súlypontjába a jövőben a talajok vízgazdálkodási sajátosságait javító, és így a belvízkárokat megelőző, melioratív eljárásokkal való kísérletezést, a legjobb eredményeket adó és leggazdaságosabb módszerek kidolgozását kell állítani. A belvízlevezető rendszerek műszaki és gazdaságossági szempontok szerinti tervezése, csakúgy, mint az üzemelő rendszerekkel kapcsolatos hidrológiai előrejelzés azt igényli a belvízkutatástól, hogy tárja fel a belvíz-keletkezés, illetve a síkvidéki összegyülekezési jelenség törvényeit, és ezek alapján adjon a gyakorlat számára számítási módszereket , és az utóbbiak bármely esetben való alkalmazását le- hetővé tevő segédleteket. ■ Az egyes vízgyűjtőkben a lefolyás jellemzőinek meghatározásához, a folyamat szélsőséges jellege miatt, általában több évtized mért adatsorára volna szükség. A nem mért vízgyűjtőterületek lefolyási jellemzőinek közelítő meghatározásánál több kutató lehetségesnek tartja a kísérleti és tájjellemző vízgyűjtőkön végzett adatgyűjtő és kutatómunkára alapozott térbeli transzformálást. Ehhez természetesen összefüggéseket kell keresni a kérdéses, hosszabb mérési adatsorokkal nem rendelkező terület, és egy vagy több, ismert kísérleti vízgyűjtő lefolyási jellemzői között. Ügyelni kell arra is, hogy a vízgyűjtő terület kiterjedése a lefolyási jellemzőket befolyásolja. Pl. Oroszlány I. a Békés megye komplex mezőgazdasági vízgazdálkodás —fejlesztési tanulmány- terv keretében a kondorosvölgyi és a nagyködmönösi mintavízgyűjtők adatait transzformálta más területekre, egyes lefolyási jellemzők összehasonlítása alapján megállapított "kulcs" szerint. 2.5 Vízáteresztő fedőrétegű belvízöblözetek vízrendezése Hazánk síkvidéki, belvízzel veszélyeztetett területei jelentős részének fedőrétege kismértékben vízáteresztő (ill. közel vízzáró), az eddigi, belvízzel kapcsolatos tananyag főként ezekre a kötöttebb területekre vonatkozik. A Duna-Ti- sza közén és a Nyírség egyes részein azonban vannak vízáteresztő fedffrétegű területek is, ezeken a lejátszódó hidrológiai folyamatok nagymértékben eltérnek az előbbiekétől, így az ott megfelelő módszerek alkalmazása ezeknél nagy hibalehetőséget rejt magában. Ez utóbbi esetben a fedőrétege:': keresztül a talajvízbe történő beszivárgásnak nagy jelentősége van, ismernünk kell a talajvíz függőleges vízforgalmát (a talajvízig történő beszivárgás és a talajvízből történő párolgás folyamatát). A nagy víznyelőképességű fedőréteg alkalmas a természetes csapadék lehullási helyén való visszatartására, az elnyelt csapadékvíz a talajvízben tározódik. 67
