Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
Részvizgyűjtők A részvízgyűjtőkről a kisebb csatornákba vagy a terepfelszínen mozogva jut el a víz az általunk vizsgált legkisebb csatornákba. Ha a vizsgált csatornák nem tudják a vizet elvezet ni, akkor az a területen marad. Ez a folyamat 2.7. ábrán látható módon ábrázolható. Az ábrán: b^ = a vizsgált részvízgyűjtő, c = a keletkező káros, elvezetendő vízmennyiség, c1 = az eltávozó víz C2 = a területen maradó víz, c.|+c2 = c ... (1) a csomóponti feltétel. Ha két egymást követő időszakból álló időtartamot vizsgálunk, akkor a részvízgyűjtő modellje a 2.8. ábrán látható. b2 = a részvízgyűjtőnek az a része, amelyen az első időszak végéig víz maradt, c^ = az első időszakban a területen maradt.vízmennyiségnek az a része, amely a második időszak végéig a területen marad, c^ = az első időszakban a területen maradt vízmennyiségnek az időszak végére elvezetett (csatornákba juttatott) része, b' = a részvízgyűjtőnek az a része, amelyen a második időszakban keletkezik elvezetendő vízmennyiség (ezt természetesen általában nem lehet elválasztani a b^ és b2 jelű területtől, erre csak elméletileg, modelltechnikái szempontból van szükség), c' = a részvízgyűjtőn a második időszakban keletkező vízmennyiségből eltávozó (csatornába jutó) víz, c2 = a második időszakban keletkező vízmennyiségből az időszak végén is területen maradó rész, b' = részvízgyűjtőnek az a része, amelyen a második időszak végéig víz marad, c' = a harmadik időszak végéig a területen maradó víz- mennyiség, c' = a harmadik időszakban elvezetett vízmennyiség. Most az előbbi (1) csomóponti feltétel mellé még újabb háromnak kell teljesülnie: C3+C4 = C2 (2) 53 2.7. ábra
