Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
A települések, táblák közé ékelt utak, szérűk által elfoglalt területek kategóriájuktól függetlenül, emelt szintű vízrendezést igényelnek. A talajkategóriák szerepét azonban a tábla lefolyási értékének meghatározásánál lényegesen módosíthatja az agronómiái használat módja (pl. őszi mélyszántás, őszi vetés, évelő tarló, gyep, rizs van-e a táblán). Ennek hatását "agronómiái szorzókkal" adják meg. Ez a szorzó, mint "kategória-módosító tényező" nem a talaj eredeti anyagának megváltoztatását , hanem csak a felszíni vizek keletkezési körülményeiben történő módosulását, illetve az agronómiái "érzékenység" módosulást fejezi ki. A csapadék, mint elsődleges területi vízforrás, időszakos és véletlenszerű meteorológiai elem, amelynek egyetlen jellemzőjét (ideje, intenzitása, mennyisége stb.) sem vagyunk képesek előre jelezni vagy módosítani. így az agronómiái gyakorlatra hárul a terület csapadék-vizével való gazdálkodás, a "csapadéktakarékos" szárazgazdálkodás kialakítása és fenntartása. Az időszakos felületi vizek kialakulása síkvidéki területeken tehát elsősorban a talaj és nem az éghajlat függvénye. Az idegen vizektől nem zavart, közvetlen csapadékterhelésű területek vízforgalmát így a talaj tényezők határozzák meg. A talaj - csapadék kapcsolatban a talajtípus állandó, az agronómiái állapot változó tényezőként szerepel. Ebből következik, hogy ha ismerjük- a talajtípus természetes vízforgalmát és- az agrotechnikai állapot módosító hatását, az éghajlati csapadékértékek alapján kiszámíthatjuk az agro- nómiailag "zavaró" felületi vízfeleslegek tél végi mennyiségét és valószínűségét. Orosz lány új módszert javasolt a tiszavölgyi sík területeken a kis térségekben képződő káros felszíni vizeket elvezető csatornahálózat méretezésére, illetve a méretezéshez szükséges mértékadó fajlagos vízhozamok (qc> meghatározására. Ehhez mintaöblözetekben (Kondorosvölgyi, Mirhó-Gyol- csi) mért napi lefolyási adatok statisztikai feldolgozásával határozta meg az alapadatokat. Figyelembe vette a talajszelvények legkisebb vízvezetőképességű rétegének talajfizikai jellemzőit, az összegyülekezési időt befolyásoló csatornasűrűséget, továbbá azt is, hogy bármely növénynél, a tenyészidő bármely szakában eltűrhető 1 napos vízborítás. A vizsgált két mint.aöblözet bázisadatait grafikusan felrakta és táblázatosán összefoglalta, s a térségen belül fekvő más vizsgált területre vonatkozó tervezési alapadatokat ezekből interpolálással lehet meghatározni. 37
