Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
nek egyik kiinduló feltétele, hogy a táblát vízforgalmi szempontból önálló, művelési és vízháztartási egységnek kell tekinteni. A tábla domborzati, talajminőségi és vízgazdálkodási szempontból egyaránt egyöntetű legyen. Ekkor a táblán belül összefolyásból keletkező tócsák nem képződnek, hanem a felszíni víz azonos sebességgel, s a területen jól elosztottan mozog a tábla szélén levő csatornákba. Sík vidéken ezt a feltételt nehéz biztosítani, a táblán belül helyi mélyedések vannak. A felszíni víz képződése számszerű kapcsolatba hozható a talaj fizikai jellemzőivel. Tavasszal a mértékadónak kínálkozó III-IV. hónapokban általában, de a belvízveszélyes időben különösképpen feltételezhetjük, hogy az őszi-téli csapadék hatására a talajszelvény vízkapacitásig telítődött. A talajfagy különleges szerepére e hónapokban már nem kell számítanunk. így a felszíni víz képződését, ill. a talajba szivárgott víz mélyebb rétegekbe való vezetésének lehetőségét ilyenkor a szelvény vízvezető képessége határozza meg. Nagy összefüggő területek talaj fizikai jellemzésére nagy méretarányban ( 1 : 25000) a Kreybig-féle talaj ismereti térképek állnak rendelkezésre. Ezek, továbbá a domborzati és a talaj-vízviszonyok alapján elkészítették a megyére kiterjedő talajkategória-térképet. A talajkategóriák meghatározásánál a fizikai és biológiai jellemzőket (hasznosvíz súly %, gyökérzóna mélysége, száraz térfogatsúly) vették alapul, s így a talajokat öt kategóriába sorolták. A 2.2. ábra egy részvízgyűjtő talajkategória térképét mutatja. JeJmagyarázat 36 2.2. ábra
