Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

[l/s km2]), és a mértékadó vízhozam (amely a csatornák, med­rek, műtárgyak hidraulikai méretezésének alapjául szolgáló Q [l/s] érték) meghatározására javasolt módszerek, elméletek közül soknak ma már inkább csak történelmi érdekessége van, néhányat azonban jelenleg is alkalmaznak, ami arra mutat, hogy még máig sem alakult ki végleges, általánosan elfoga­dott, egyértelmű módszer a tervezési alapadatok meghatáro­zására. Tekintettel arra, hogy a különböző módszerek, elméle­tek kialakulása, fejlődése, változása igen tanulságos, te­kintsük át ezeket röviden, időrendi sorrendben. 2.2.1 Hidrológiai becslések a belvízrendezés kezdeti időszakában Az első belvízrendezési művek tervezésénél a hidroló­giai szempontokat bizonyos durva közelítésekkel vették fi­gyelembe. Jó mérnöki érzékkel különböző becslési eljárások alakultak ki. Feltételezték, hogy adott mennyiséget adott idő alatt kell eltávolítani a területről, és ebből számítot­ták ki a művek szükséges teljesítőképességét. A kérdés az volt, hogy mekkora az elvezetendő vízmennyiség, és mennyi az elvezetési idő. Mindkettő tekintetében elmélettel alá nem támasztott szokások alakultak ki.. így például a téli hó­napok alatt észlelt legnagyobb egyhavi csapadék felét elve­zetendő vízmennyiségnek, 30 vagy 60 napot pedig elvezetési időnek tekintették. Felvették azonban elvezetendő vizmeny- nyiségnek a téli időszak alatt leesett csapadék egyharmadát is, elvezetési időnek pedig a téli fagymentes napok számát. Az Alföld különböző részein, részben a helyi mérnökök ta­pasztalatai és felfogása szerint, de még inkább a terület tulajdonosainak pénzügyi lehetőségeit tükrözve alakultak ki a legkülönfélébb szokások a vízmennyiséget és az időt ille­tően . Valamennyi ilyen korai becslési eljárás végeredményben a belvízrendszer működését úgy fogta fel, hogy a vízgyűjtő­ben - mintegy tartályban - egy bizonyos vízmennyiség jele­nik meg, és ezt a levezető művek vezetik ki onnan. 2.2.2 A belvíz hidrológiájával kapcsolatos első kutatások A belvízzel kapcsolatban az irodalomban az első jelen­tős méretezési táblázatot Bogdánfy Ödön állította össze (1906). Az ennek segítségével végezhető becslés már két szempontból is fejlettebb az előbb ismertetett becsléseknél. Az egyik az, hogy figyelembe vesz kétféle talajtípust ("víz­álló" és "félig vízálló"), a másik pedig az, hogy figyelem­be veszi a vízgyűjtő-kiterjedést is. A táblázatban Bogdánfy a síkvidéki vízgyűjtőket a hegy- és dombvidékkel párhuzamo-

Next

/
Thumbnails
Contents