Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

[l/s km2]), és a mértékadó vízhozam (amely a csatornák, medrek, műtárgyak hidraulikai méretezésének alapjául szolgáló Q [l/s] érték) meghatározására javasolt módszerek, elméletek közül soknak ma már inkább csak történelmi érdekessége van, néhányat azonban jelenleg is alkalmaznak, ami arra mutat, hogy még máig sem alakult ki végleges, általánosan elfogadott, egyértelmű módszer a tervezési alapadatok meghatározására.

Tekintettel arra, hogy a különböző módszerek, elméletek kialakulása, fejlődése, változása igen tanulságos, tekintsük át ezeket röviden, időrendi sorrendben.

2.2.1 Hidrológiai becslések a belvízrendezés kezdeti időszakában

Az első belvízrendezési művek tervezésénél a hidrológiai szempontokat bizonyos durva közelítésekkel vették figyelembe. Jó mérnöki érzékkel különböző becslési eljárások alakultak ki. Feltételezték, hogy adott mennyiséget adott idő alatt kell eltávolítani a területről, és ebből számították ki a művek szükséges teljesítőképességét. A kérdés az volt, hogy mekkora az elvezetendő vízmennyiség, és mennyi az elvezetési idő. Mindkettő tekintetében elmélettel alá nem támasztott szokások alakultak ki.. így például a téli hónapok alatt észlelt legnagyobb egyhavi csapadék felét elvezetendő vízmennyiségnek, 30 vagy 60 napot pedig elvezetési időnek tekintették. Felvették azonban elvezetendő vizmeny- nyiségnek a téli időszak alatt leesett csapadék egyharmadát is, elvezetési időnek pedig a téli fagymentes napok számát. Az Alföld különböző részein, részben a helyi mérnökök tapasztalatai és felfogása szerint, de még inkább a terület tulajdonosainak pénzügyi lehetőségeit tükrözve alakultak ki a legkülönfélébb szokások a vízmennyiséget és az időt illetően .

Valamennyi ilyen korai becslési eljárás végeredményben a belvízrendszer működését úgy fogta fel, hogy a vízgyűjtőben - mintegy tartályban - egy bizonyos vízmennyiség jelenik meg, és ezt a levezető művek vezetik ki onnan.

2.2.2 A belvíz hidrológiájával kapcsolatos első kutatások

A belvízzel kapcsolatban az irodalomban az első jelentős méretezési táblázatot Bogdánfy Ödön állította össze (1906). Az ennek segítségével végezhető becslés már két szempontból is fejlettebb az előbb ismertetett becsléseknél. Az egyik az, hogy figyelembe vesz kétféle talajtípust ("vízálló" és "félig vízálló"), a másik pedig az, hogy figyelembe veszi a vízgyűjtő-kiterjedést is. A táblázatban Bogdánfy a síkvidéki vízgyűjtőket a hegy- és dombvidékkel párhuzamo-