Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

nossá vált a gépi mélyművelés. Ezek megváltoztatták a vízelvezetési lehetőségeket, a beszivárgási adottságokat;- az öntözéses gazdálkodás terjedt, a rizstelepek, halastavak, síkvidéki tározók megemelték a talajvízszintet;- az ásott kutakból való vízhasználat évszázadokon át a talajvíz szintjét csökkentette, a vízművek kiépítésével ez a csökkentő hatás megszűnt, hiszen a kutakat a mélyebb vízadó rétegekre telepítik a vízművek, a lakosság vízszükségletét már nem a telkén levő ásott kútból veszi;- a vízellátás kiépítésével nem tartott lépést a szennyvízelvezetés, csatornázás hiányában a szennyvizet a talajba szikkasztják (sokszor a régi ásott kutakba vezetik), így a településeken "talajvízdomb" keletkezhet.

A belvízi elöntés elsősorban a mezőgazdasági termelést károsítja, de jelentős az épületekben, közlekedési vonalakban, közutakban és vasutakban okozott kár is, különösen, ha a belvizek magas talajvízzel párosulnak. Az átlagos kár az utóbbi 30 év adatai alapján országosan évente 500 millió Ft- ra becsülhető. Pl. 1970-ben a belvízkár nagysága 2,8 milliárd forint volt. Miközben az elmúlt évek vízrendezési beruházásainak következtében a káros vizek elvezetési ideje csökkent, a. mezőgazdasági termelés színvonalával együtt nőtt a területek kárérzékenysége, és így a területcsökkenés ellenére emelkedtek a belvíz okozta károk. 2

A távlati fejlesztési célkitűzés; a q értéket 37 1/s krn - re, a szivattyútelepek összes teljesítményét 850 m^/s-ra, a tározótérfogatot 460 millió m^-re növelni; a belvizek elvezetésének idejét a jelenlegi 17 napról 12 napra csökkenteni, így az évi átlagos 130 ezer ha-os elöntés 20 ezer ha-ra, a túlnedvesedő 400-500 ezer ha 100-200 ezer ha-ra csökkenne.

A fejlesztés természetesen nem hajtható végre sematikusan, átlagos mutatók alapján. A vízrendezési beruházásokat is koncentrálni kell, egyes helyeken a legintenzívebb mezőgazdasági igényeket is ki kell elégíteni (iparszerű termelési technológiák).

2.2 A belvízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjaival kapcsolatos kutatások fejlődése

Amikor elődeink megkezdték az árvizektől mentesített sík területeken a levezető csatornák létesítését, és ezzel a belvízöblözetek kialakítását, új hidrológiai problémák jelentkeztek. Ezek a problémák, az egymással összefonódott és egymásra ható hidrológiai jelenségek és emberi tevékenységek egészen különleges kutatási feladatokat vetettek fel, amelyeknek megoldásához a magyar mérnökök mindenkor csak kevés támpontot kaphattak a külföldi szakirodalomból. A belvíz

22