Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
lőszolgálatot és védekezési munkákat 8 ezer db akkumulátoros kézilámpa és 150 db aggregátor felhasználásával mintegy 300 km összhosszúságú töltés reflektoros kivilágítása segítette elő. A védelmi anyagok helyszínre szállítása a felázott koronán és terepen, földutakon nagy nehézséget jelentett. Ilyen helyeken jól alkalmazhatók a kis merülésű vízijárművek (pl. katonai kompok). A szállítóeszköz-igényt nagymértékben megnövelik az esetleges kitelepítési igények. Pl. a Tisza-Szamosközben az elöntés miatt 45 községből 34 ezer főt kellett kitelepíteni, ezen felül biztonsági okokból 17 településről 62 ezer főt telepítettek ki. A Fekete Körösön kialakult veszélyes helyzet miatt Sarkad és öt környező község kitelepítését kellett elrendelni, 24 óra alatt kb. 20 ezer főt szállítottak biztonságos helyre, a Sebes-Körös és a Berettyó mellett pedig 24,350 főt telepítettek ki. Természetesen az állatállomány és az ingóságok biztonságba helyezését (elszállítását) is meg kellett oldani. Egy-egy nagy árvíz kivédése csak a legnagyobb szervezettséggel, fegyelmezettséggel és az egész ország társadalmi összefogásával lehetséges. A védekezés gerincét a vízügyi szervezet, mint az árvédekezés felelős műszaki irányítója és végrehajtója, és a fegyveres alakulatok'alkotják, a veszélyeztetett területek lakosságából szervezett közerő segítségével. 1970-ben a védekezésnél az egyidőben dolgozó maximális létszám 44 ezer fő volt, melynek kb. 1/3-a vízügyi dolgozó, és 2/3-a fegyveres testületi volt. 14 jól gépesített ÁBKSZ osztag dolgozott. Az egyes árvizek tapasztalatai, és az időközbeni műszaki fejlődés az árvédekezéseknél is korszerűbb módszerek, anyagok, eszközök, szervezeti formák bevezetését teszik szükségessé. Minden ilyen irányú beruházást és erőfeszítést indokol már az a tény is, hogy egyetlen kisebb gátszakadás okozta elöntés is több kárt tehet, mint amibe egy igen hosz- szú, költséges, de. sikeres védekezés kerül. 3.9 Árvédelmi töltéseink védőképességének vizsgálata Ismeretes, hogy árvízvédelmi rendszerünk folyamatosan, sok évtized alatt épült ki, gyakran kezdetleges technológiával, és nem megfelelő talajból, hiányos adatok és fejletlen méretezési módok alkalmazásával. Ez is oka annak, hogy az árvize előre nem jelezhető helyeken és különböző mértékben okoznak meghibásodást a töltésekben. Az árvízvédelmi töltések anyaga a vizsgálatok szerint öregszik, szivárgási ellenállása csökken, és így a töltések védőképessége is fokozatosan csökken. A népgazdaság fejlődésének következtében 195
