Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
az ártéren egyre nagyobb nemzeti vagyon halmozódik fel, és így a töltések mind értékesebb területet védenek. Mindezek a tényezők indokolják, hogy az árvízvédelmi rendszert tovább kell fejleszteni. Bár az árvízvédelem fejlesztése során a töltés erősítésen kívül igyekszünk lehetőségeinknek megfelelően tározókkal, árapasztó művekkel, árterületrendezéssel és más módszerrel is csökkenteni az árvízkárokat, a töltésrendszer továbbra is a legfontosabb része marad az árvíz elleni küzdelemnek" Az árvízvédelem fejlesztési döntéseinek meghozata- lához alapvetően fontos a töltésrendszer jelenlegi, illetve a fejlesztés után várható biztonságának ismerete. Az időszakonként előforduló árvizek az árvédelmi létesítmények természetes próbaterheléseinek is tekinthetők, és megfelelő megfigyelésekkel kimutathatók a védvonal gyenge pontjai. Ha ezeken a helyeken feltárást végzünk, a célszerű megerősítés megtervezhető és végrehajtható. A legközelebbi árvíz újabb gyenge pontokra hívja fel a figyelmet. Ezzel a régebbi módszerrel azonban ma már nem elégedhetünk meg. Az árvízi folyamatok mindig összetetten jelentkeznek. Ezért az árvízvédekezésnél is minden esetben helyileg kell megítélni, hogy az árvízi jelenségek milyen jellegű folyamatok következményei, hogyan befolyásolják a védvonal állékonyságát, igényelnek-e valamilyen védelmi intézkedést, és ha igen, milyen jellegű, milyen mértékű és milyen gyors beavatkozásokat kell az esetleges károsodások megelőzésére a védvonalon végrehajtani. A védvonalakon árvizes időszakban végzett feltárások elsőrendű célja a töltések rejtett - és építési hibáinak feltárása, a gátak állapota és az abban lejátszódó folyamatok felől olyan adatok beszerzése, amelyek alapján lehetővé válik az észlelt jelenségeket kiváltó folyamatok azonosítása, a jelenség veszélyességének megítélése, a védelemvezetés tájékoztatása és az esetleges szükségesnek látszó beavatkozás leghatékonyabb módjának meghatározása. A védvonalakon árvíz alatt általában azokban a szelvényekben kerül sor feltárásokra, ahol a védelemvezető - a vészőrök jelentése alapján - káros vagy veszélyesnek ítélt jelenségről szerez tudomást, de szemlélettel nem lehet egyértelműen tisztázni, hogy azt milyen okok (folyamatok) váltják ki, és a beavatkozás szükségessége, módja és mértéke sem állapítható meg megnyugtató módon. Az árvíz alatti megfigyelések, gyors feltárások is csak akkor adnak helyes képet a bekövetkezett változásokról, ha az árvíz előtti időből a töltés állapotára nézve megfelelő mélységű, elegendő számú feltárási adat áll rendelkezésre. A hagyományos talaj - mechanikai fúrás megfelelő biztonsági előírások betartásával árvíz közben is alkalmazható, választ ad a felmerülő kérdésekre, de lassú és költséges. Gátak gyors feltárására már alkalmaztak geofizikai mód- szereket, így pl. a felszínről négy elektródával végzett geoelektromos szondázást, de az nem ad kellő mélységig ter1 96
