Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
tő fedőréteg járatain a felszínre lépni igyekszik (3.34. ábra). Ha a felszínre törés kialakul az áramlási vonalak koncentrálódása következtében, intenzív áramlás indul meg, mely a vízáteresztő talaj finom szemcséit kimossa, üregeket ala-' kit ki a talajban. A vízmozgás felgyorsul, és megindul a belső erózió, mely végül is az üregek beszakadásához, és a töltés összeomlásához vezethet. Ezt a jelenséget buzgárnak nevezik. Még veszélyesebb buzgár alakulhat ki a háromrétegű talajnál, amikor kavicsos homok vagy durva homok vízvezető rétegen finom homokréteg van, és efölött helyezkedik el a kötött fedőréteg (3.35. ábra). A fedőrétegen, féregjáraton, gyökérnyomon át, vagy ahol a fedőréteg vékony, a víz koncentráltan a felszínre tör, a homokos kavicsréteg sok vizet tud szállítani, amely kimossa a finom homokot", s üreg keletkezik, mely beszakad. A védekezés a fedőréteg felemelkedése esetén történhet szemcsés anyagú leterheléssel, vagy ellennyomó medencével, amint az első esetben, majd ezek elkészülte után a fedőréteget át kell szúrni, és a vizet ki kell engedni, azaz a fedőrétegre nehezedő nyomást meg kell szüntetni. Ha a fedőréteg felszakadása már bekövetkezett, illetve a buzgár féligáteresztő fedőrétegen jelenik meg, védekezni azok egyedi körülzárásával kell, homokzsákokból épült medencékkel (3.36. ábra). A fal magasságát úgy kell kialakítani - illetőleg az árvízszint emelkedésével egyidejűleg folyamatosan az anyagkihordás függvényében emelni -, hogy a medencében kialakuló víznyomás hatására csak az anyagkihordás szűnjön meg. Az érkező víz túlfolyását a homokzsák186 3.34. ábra 3.35. ábra