Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

3. Árvízmentesítés és árvízvédelem

«.0-5.0

______*

n

eléH 1

;-~lr-- -zr 0J-£

1 - ~ cvf*.--——. _

TC^lwnWajlVftwAvr

_tlinimum háromszoros kötésben rokott homokisok - fal a buzgár körűi

fedőréteg áttörés buzgár

. Kétsoros homokzsák utófenék

3.36. ábra

medencén kialakított túlfolyón kell biztosítani. Ellenkező esetben - a vízkifolyás teljes elfojtása miatt - újabb buzgárképződés lehetőségét teremtjük meg az elfogott buzgár környezetében.

Ha kavicsos homok vagy durva homok vízvezető réteg fölött erősen kötött, vastag fedőréteg van, annak állékonysága nem okoz problémát, de ha a fedőréteget gyökérnyom vagy rágcsálójárat szeli át, azon árvízkor a vízvezető rétegben nyomás alá kerülő víz feltörhet (3.37. ábra). Ez a forrásszerű feltörés hasonlít a buzgárhoz, de mivel nincs átmeneti réteg, amelynek a szemcséit a víz a felszínre sodorja, a vízáteresztő réteg pedig önszűrő, a töltés állékonyságát nem veszélyezteti.

c) A harmadik esetben, a szikes talajon épült gát alatt a vízszint emelkedésével a nyomás alá kerülő talajvíz felfelé törekedve áthalad a homokos szikes rétegen, és megreked a vízzáró réteg alatt. Ennek következtében a szikes réteg átázik és megfolyósodik. Először iszapos-homokos víz-talaj keverékké, majd 5-15 nap alatt tejfelszerű kolloid oldattá alakul, és ily módon a szikes réteg anyaga lassan fellazul. Ez a fellazulás a töltés alá is behatolhat, így a teherbírását vesztett talaj a töltés súlyát nem bírja, és az összeomlik. A védekezésnek két módja lehet:

187

3.37. ábra