Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

3. Árvízmentesítés és árvízvédelem

3.4 Árvédelmi töltések és műtárgyak építése

Árvízvédelmi rendszerünk töltései zömében kézi földmunkával, talicskás és kordélyos szállítással épültek. A gépi földmunka fokozatos elterjedésére csak a felszabadulás után került sor. Ma már a töltésépítési és erősítési munkálatokat kizárólag gépi földmunkával végzik.

Gépi földmunkánál az építéshez vagy erősítéshez szükséges földanyagot az anyaggödörből kitermelik, szállítóeszközre rakják, elszállítják, tömörítik, majd a durván kialakított profilt az előírt méretek szerint formába rendezik, és végül füvesítik.

Az anyag kitermelésének és szállításának módja szerint a gépi földmunkának két fajtája lehet:- "szárazon" és- hidromechanizációs úton végzett gépi földmunka.

3.4.1 Szárazon végzett földmunka

A földkitermelést általában - vonóköteles vagy hegybontó szerszámmal felszerelt - kotrógéppel végzik. Ilyenkor a földszállítás történhet dömperrel vagy billenőszekrényes teherkocsival, a terítés dózerrel, a tömörítés pedig gumivagy rezgőbügykös vibrohengerrel. A földkitermelés, szállítás és terítés - kedvező szállítási távolság és munkatér esetén - földnyeső gépek alkalmazásával egyetlen géppel is elvégezhető. A profilba rendezésre mindkét esetben általában dózert, a koronadomborításra pedig földgyalut (grédert) alkalmaznak. Folyómederből történő anyagkitermeléshez általában vederláncos úszókotrót alkalmaznak. Ebben az esetben az anyag patra juttatása uszályok és elevátor segítségével történik. Az anyag a parti depóniából kotrós géplánc alkalmazásával juttatható a beépítés helyére. A legmegfelelőbb megoldást mindig a helyi körülmények figyelembevételével kell kiválasztani.

A száraz gépi földmunkával végrehajtott töltésépítést és erősítést a következő munkafázisok szerint kell végrehajtani :

a) Kitűzés. Az építési vagy erősítési munkák megindítása előtt minden esetben a terepen ki kell jelölni a létesítendő új töltés vagy töltésrész helyét a tengely, a korona és mindkét oldali lábvonal kitűzésévé. Jó kitűzés hiányában méretpontos földmunkát nem lehet készíteni. Az építés közben esetleg megsérült vagy megsemmisült kitűzési jeleket folyamatosan pótolni kell. Az építés megindítása előtt az anyaggödrök helyét is ki kell tűzni. Tekintettel arra, hogy az árvízvédelmi gátak építéséhez, ill. erősítéséhez nagy tömegű földanyag szükséges, többnyire komoly probléma a megfe167