Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

3. Árvízmentesítés és árvízvédelem

lelő méretű anyagnyerő helyek, anyaggödrök kijelölése, elsősorban a termőföldek védelme szempontjából. Ezért a védett területen lehetőleg nem nyitnak anyaggödröt, vagy a hullámtérről, vagy a folyó medréből szerzik be a szükséges földanyagot. Az ezeken a helyeken található földanyagok ál­talában zömében homok, kavics és homokoskavics, tehát víz- áteresztő, vagy valamilyen kötött vízzáró talajok. A gátak építésére természetesen mindkét talajfajta alkalmas, de a szelvényen belüli beépítésüknél figyelembe kell venni fizi­kai tulajdonságaikat. Ha meglevő töltés erősítése a feladat, a mentett olda­lon vízáteresztő anyagból, a hullámtér felőli oldalon víz­záró anyagból lehet azt végrehajtani. b) Előkészítés. A kitűzött mű és anyaggödrök helyének felületét meg kell tisztítani a növényzettől, bokroktól, fáktól (gyökérzettel, tuskókkal együtt). Ezután el kell tá­volítani a gyepet és az alatta levő humifikálódott laza, szerves anyagokat tartalmazó réteget. Az anyaggödör helyé­ről a humifikálódott réteget azonban nem egyszerre, hanem a munka előrehaladásának megfelelően, fokozatosan szabad csak eltávolítani azért, hogy a kitermelendő földanyag ki­száradását elkerüljük. Meglevő töltéseink építésekor, sőt a korona erősítésének során sem fordítottak kellő gondot erre a kérdésre, így a töltések alatt, ill. a megerősített töl­tések kontúrja mentén sok esetben maradtak humuszos, laza rétegek. Emiatt igen kellemetlen talp- és kontúrszivárgások jelentkezhetnek árvíz idején. A letermelt humifikálódott réteg anyagát úgy kell elhelyezni a töltés mentén, ill. az anyaggödör körül, hogy az az építési anyaggal ne keveredhes­sen, és az építés befejezése után a töltés humuszolására felhasználható legyen. c) Alapozás. A földmunka megkezdése előtt az előkészí­tett felületeket alapozni kell. A vízszintes felületek alapozása történhet - a tengely- lyel párhuzamos - tárcsás boronálással, dózerrel vontatott talajszaggató ekével, vagy dózerre szerelt speciális fogas tolólemezzé 1. A rézsűfelületek alapozása történhet - meredek rézsűk esetén - kézi erővel, 10-15 cm magas, tengellyel párhuzamos lépcsőzéssel, vagy - enyhe rézsűk esetén - talajszaggató ekével. Az így alapozott felületre felhordott első réteg 15 cin­nél vastagabb nem lehet. d) Anyagkitermelés és szállítás. Az anyaggödörből tör­ténő kitermeléshez alkalmazható kotró és földnyeső. Az igény be vehető géptípust az anyag fizikai tulajdonsága ás a szál­lítási távolság határozza meg. Földnyesővel csak kötött anya got lehet kitermelni, száraz anyaggödörből. Kotróval bármi­lyen anyag kitermelhető, víz alól is. 168

Next

/
Thumbnails
Contents