Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
A töltéskorona és a hullámtér közötti kapcsolatot szintén rámpával lehet megoldani, de ez nem merőleges a töltésre, hanem azzal kis szöget bezáró, ún. bajuszrámpa. Annak érdekében, hogy a töltéskoronát egyes időszakok- ban a forgalom elől el lehessen zárni, a megfelelő helyekre sorompókat kell beépíteni. A sorompó két oszlopra felerősített, a gátőr által kezelt, lakattal lezárható keresztgerendából áll, melyet enyhe rézsűhajlás esetén oszlopsor egészít ki (hogy ne lehessen a sorompót megkerülni). Az árvédekezéskor szükségessé válhat, hogy a védekezéshez építési anyagokat és munkagépeket szállítsunk, ill. azokat tároljuk. E célra a védőtöltés mentett oldalán kb. 10- 20 km-ként árvédekezési rakodókat célszerű létesíteni, melyek alkalmasak terméskő és kavics, illetve homok behordá- sára, tárolására és közúti, ill. kishajózási járművekre való felrakására. A rakodást, ha lehet, közúti csatlakozás mellé tegyük, és előnyös, ha azt az árvízi kishajózás járművei is meg tudják közelíteni a hullámtéren, egy famentes sávon át. A rakodóhoz csatlakozóan kb. 5 m széles burkolt felületű, megfelelő esésű sólyapálya is létesíthető az árvédekezési kishajók vízrebocsátása, illetve kiemelése céljából. Egy-egy folyó mentén épült esetleg több száz kilométer hosszú árvízvédelmi gátakat védekezési szempontból 30-50 km- es szakaszokra osztották, ezeket a szakaszokat pedig elsősorban felügyeleti szempontból 6-10 km hosszú gátőr-járásokra. Minden szakasznak van egy védelmi központja, és minden gátőr-járásnak egy őrháza. Ezekben az épületekben lakik a gátak felügyeletét ellátó gátőri személyzet, és itt helyezik el esetenként - árvíz idején - a védekezést irányító személyzetet. Egy-egy ilyen őrház lakóépületből, gazdasági épületből és az árvédekezéshez szükséges anyagok raktárából áll. A védelmi központok a szolgálati és pihenő helyiségek nagyobb számával különböznek a gátőrházaktól. Az egyes védelmi központok és gátőrházak, valamint a védekezést irányító vízügyi igazgatóság közötti kapcsolatot hírközlő hálózat biztosítja. Az árvédelmi és csatornatöltéseken építendő üzemi távközlő vonalak elhelyezésére is szabványelőírások vannak. A légvezetékes oszlopokat az árvízvédelmi töltés mentett oldali koronaélétől vízszintesen mért 1,5-2,0 m távolságban, a mentett oldali rézsün kell elhelyezni. A nyomvonal irányváltozásainak következtében szükséges oszlopmerevítéseket huzakötelekkel kell megoldani. A huzalköteles oszlopmerevítések (és viharmerevítések) a töltéskoronán levő közlekedés biztonságát ne veszélyeztessék. Szükség esetén a huzalkötelet jól látható kerékvetővel kell ellátni . A távbeszélőn kívül még rövidhullámú rádióhálózattal is biztosítva van az összeköttetés, ami főleg árvédekezésnél fontos. 1 66
