Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
3.2.2.4 Területi védelmi rendszer Egy adott árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi művei általában sohasem nyújtanak teljes védelmet a legnagyobb árvizek ellen, hanem csak egy bizonyos nagyságú árvíz kivédésére képesek. (A művek védőképessége mindig az adott öblözet értékétől és az illető állam gazdasági erejétől stb. függ). Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az árvízvédelmi művek védőképességénél nagyobb árvizek érkeznek, mindenképpen számolni kell kiöntésekkel olyan területeken is, amelyeket tulajdonképpen már ármentesítettek, és így komoly gazdasági értékek pusztulhatnak el (hazánkban is ez a helyzet). Ebben á helyzetben a feladat az, hogy az árvízvédelmi öblözetbe betört vizek kártételeit a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék. Ennek két módja lehet: a szükségtá- rozás és a lokalizálás. A szüks¥gtározás lényege, hogy az árvízi vízhozamnak az árvízvédelmi mdvek védőképességét meghaladó részét a folyó mentén, az ármentesített terület lehetőleg kisebb értékű, előre meghatározott, megfelelő védőművekkel ellátott részein tározzák. Igénybevételükre csak rendkívüli helyzetben kerül sor, egyébként a tározásra szolgáló területeken mezővagy erdőgazdálkodás folyik. Szükségtározás alkalmazása a hazai gyakorlatban általában csak kisebb árvízhozamú, heves vízjárású folyókon lehetséges, amelyeknél az árhullám igen magas vízszintekkel és a nagy vízhozamokkal lefolyó részének tartóssága kicsi (legfeljebb néhány nap). Ilyen szükségtározó-rendszer hazánkban a Körösök völgyében épült ki. Lokalizálás a víz kártételei elleni védekezésnek az a formája, amely a károkat meghatározott területre igyekszik korlátozni. Különösen fontos az árvízvédelmi töltések átszakadása esetén, de lokalizálásra van szükség a belvízvédekezésben a víz visszatartásakor is. Előre megtervezett és kiépített művek (pl. lokalizáló gátak) segítségével, vagy ideiglenes jellegű létesítménnyel érhető el. Az árvízvédelmi öblözetbe betört árvizek lokalizálása háromféle módon történhet: Nagy értékű területek védelme megoldható (például jelentős városok, kiemelt fontosságú ipartelepek esetén) előre megépített körgáttal, amely árvízkatasztrófa esetén ezt az értékes területet megvédi az árvíz kártételeitől, és így tulajdonképpen része az árvízvédelmi rendszernek. Hazánkban több települést véd ,ilyen körtöltés. Nagy esésű árvízvédelmi öblözetekben, ahol a betört árvizek visszatartására vagy szükségtározására éppen a nagy terepesés miatt nincs lehetőség, a víz megfelelő terelésével és mielőbbi befogadóba juttatásával lehet a károkat nagymértékben csökkenteni. Ilyen esetekben általában kis magas- ságú, rövid idejű vízborítással lehet számolni. Az elöntött területen levő települések védelme így általában kis magasságú, ideiglenes körtöltésekkel biztosítható. 140
