Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
Végül a nagykiterjedésű, kis esésű - síkvidéki - ártereken az árvízvédelmi öblözetbe betört vizeknek az egész védett ártéren való szétterülését az öblözetet medencékre osztó közúti és vasúti töltések, vízfolyás és csatorna de- póniák, természetes dombvonulatok alkotta tározóterek fel- használásával lehet megakadályozni. A gyakorlatban általában a felsorolt módszerek együttes alkalmazása jöhet számításba. Magyarország valamennyi árvízvédelmi öblözetére készült lokalizációs terv. 3.3 Ármentesítés folyószabályozással Magyarország ármentesítése majdnem kizárólag folyószabályozással valósult meg, ezért az ármentesítésnek ezt a módszerét kell részletesebben tárgyalnunk. A folyó tágabb értelemben vett medre a vízgyűjtő területnek a folyóvölgye, amelybe az összegyülekezett víz, tehát az árvíz is, lefolyik. Ebben az értelemben tehát az ártér az a legmagasabb árvízszintnél alacsonyabban fekvő terület, melyet - a folyó természetes állapotában - az árvíz akadálytalanul elönt. A folyószabályozás célja olyan meder megteremtése és fenntartása, amelyben a vízgyűjtőről érkező víz, hordalék és jég károkozás nélkül vonulhat le. Az ármentesítés tehát a folyószabályozás szerves része, mivel célja nemcsak az, hogy az árterület lehető legnagyobb részét az elöntés veszélyétől megmentse, hanem az is, hogy az árvizek gyors, legkedvezőbb hidraulikai viszonyok melletti levonulását elősegítse. Hazánkban az ármentesítést általában elválasztották a folyók közép- és kisvízszabályozásától. Ebben a fejezetben is a folyószabályozással történő ármentesítés alatt a nagyvízi szabályozást értjük (a másik kettővel a "Folyami vízépítés" tárgy foglalkozik). Hazánk árvíz által veszélyeztetett területeinek ármentesítése gyakorlatilag befejeződött. A ma és a jövő feladata a már kiépített árvízvédelmi művek - elsősorban a gátak - védőképességének növelése és fenntartása. így a továbbiakban a hangsúlyt - az ármentesítés általános kérdéseinek egyidejű, rövid bemutatása mellett - e feladatokra kell helyeznünk. A tervezés során a következő feladatokat kell megoldani :- meg kell határozni az árvízi meder geometriai méreteit ,- meg kell tervezni a gátak helyszínrajzi vonalvezetését és a hullámtér rendezését,- meg kell határozni a gátak geometriai méreteit, 141
