Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
torna segítségével a városon kívül vezetik el. Nálunk e megoldás alkalmazására nem került sor. Jugoszláviában azonban pl. Zágráb ármentesítését egy 1000 m3/s vízszállító képességű megkerülő árapasztó csatornával oldották meg. Árapasztó csatornák alkalmazása esetén, azok kiágazásánál mindig műtárgy segítségével kell megoldani az árvíz megfelelő mértékű megosztását. 3.2.2.3 Az árvizek visszatartása a vízgyűjtőn Az árvizek kártételei elleni védelem módszere lehet az árvizek visszatartása a vízgyűjtő területen. Ez történhet a vízgyűjtő terület lefolyási tényezőjének csökkentésével, vagy az árvízhozam egy részének tározásával. E módszerek egyike sem alkalmas önállóan egy folyó ármentesítésére, de jó kiegészítője lehet az eddig ismertetett módszerek bármelyikének. Sőt a tározás más vízgazdálkodási célokat is szolgálhat az ármentesítésen kívül (mező- gazdasági és ipari víznyerés, vízerőhasznosítás stb.). A vízgyűjtő terület lefolyási tényezőjének csökkentésével a vízgyűjtőre hullott csapadék lefolyásának lassítása, összegyülekezési idejének növelése érhető el, ami egyértelműen az árvizek vízhozamának és magasságának csökkentését eredményezi. Ez a cél a vízgyűjtő hegy- és dombvidéki területein folytatott céltudatos erdő- és mezőgazdasági műveléssel érhető el (kopár területek erdősítése, füvesítése, szintvonal menti talajművelés stb.). Az ármentesítésnek ezt a megelőző, árvízcsökkentő módszerét célszerű minden esetben a választott megoldással együttesen alkalmazni. Az árvízhozamok egy része visszatartható a vízgyűjtő területen, a folyóvölgy egy alkalmas szelvényében épített völgyzárógáttal kialakított tározóban is. A völgyzárógátas árvíztározás hatásos alkalmazása elsősorban olyan vízgyűjtőkön jöhet számításba, ahol megfelelő méretű tározóterek kialakítása lehetséges, és ahol a tározásra igénybe vett területek értéke nem nagy. A megoldás általában csak akkor gazdaságos, ha több célú hasznosítást tesz lehetővé, azaz, ha az összegyűjtött víz árvízmentes időszakban más célra is felhasználható. Több célú hasznosítás esetén szigorú szabály, hogy az árvizes időszak kezdetére a megfelelő méretű tározótérnek üresnek kell lennie, hogy az árvizek befogadására alkalmas legyen. A kifejezetten árvízmentesítési célú tározókat az árvíz levonulása után azonnal ki kell üríteni. Jelentős árvíztározásra csak a folyók hegy- és dombvidéki vízgyűjtőjén van lehetőség. Magyarországon lehetőség hiányában völgyzárógátas árvízi tározó nem épült. Nagyobb folyókon, pl. a Tiszán a több célú vízhasznosítás érdekében a vízlépcsőkkel létesített medertározás vízgazdálkodási jelentősége nagy, jelentékenyen módosíthat- ja a kisebb vízállások tartósságát, de az árvizekre nincs számottevő hatással. 1 39
